tegnap elállt az eső. namondom, mostmár nem lehet semmi kifogásom, úgyhogy gyorsan átvedlettem melegítőbe meg az új cipőbe, kulcsot egyik zsebbe, két kiló zsepit is mellé, a másik zsebembe meg a telefont, amin találtam egy fasza stoppert futamidőmérésekkel. zippzár fel, és máris sétáltam az árpádhíd felé, át a szigetre. ott meg belecsaptam a lecsóba: futottam.. keményen négyszer két percet. közben volt két-két percem kiköpni a tüdőmet, meg gyalogolni, meg elméleteket gyártani hogy ha valaki beszólna hogy "miérnem fucc?" akkor visszavághassak neki hogy "kabbeanyád!" meg "27 év óta először futok... haggyá!" ... szóval siralmas voltam, de megcsináltam, na. Itt találtam ugyanis egy jó kis edzéstervet kezdőknek... remélem fog azér majd jobban is menni, és nem hullafoltokkal kell hazaessek. persze utána nagyon fasza volt sétálni még azon a bitang hosszú árpádhídon is, meg még sétáltam is volna tovább. A cipőm kegyetlenjó! minden fillérjét megérte. Amit tanultam az az, hogy sapkát kell venni, mert a fülem az lefagyott és piszkosul fájt. mondjuk én mindig is ilyen fülfájós voltam, úgyhogy sejthettem volna, visszafelé kapucniba nyomtam mintha már ennyire laza lennék.. a másik meg az örök és nagy gond: az orrsövényferdülésem: úgy ziháltam mint egy tébécés ló. mostmár tényleg meg kéne műttetni...