ki és mikor hiszi el hogy elegem van?! hogy kibebaszottul nem bírom tovább itthon?? amikor eltörök egy vágódeszkát tehetetlen dühömben? Miért is nem vagyok kissé jobban szucid, akkor legalább már gyogyóba beutatltak volna és szépen, nyugodtan, csendes kórteremben lehetne katatón nézni a fejemből ki. De nem
kurvára elegem van a gyerekekből is, meg az egész kurva háztatásból. NEM fehérembernek való a segítség nélküli lét. no meg a pénz nélküli sem.
és sírok ha a jövőre nézek. elkeserítően reménytelenül
egy nagy, egyenes, idegőrlően lassú és fos highway to death