EQ fogyatékos, továbbra is leszázalékolva

mirwen

mirwen


kendőzés Simivel

2011. január 10. - Mirwen

te ez egy második gyerek, szóval már bírnia kell a gyűrődést :) én otthon nem igazán akarok hordozni, Zsófit se hordoztam, mert mittomén. úgy alakult. a hordozás az a babakocsi helyett volt inkább.

Simire csak egy sapkát adok, és úgy megy a rugalmas kendőbe, pwcc-be (egy body és egy rugdalózó van rajta amúgy csak itthon)

a pwcc úgyis még három réteg, illetve az elöl zipzáras pulcsimat is ráhúzom, és arra jön a kabát is. ez még simán csak egy nagyobb kabát.

nem szoktattam külön a levegőhöz, és amúgy is ebben a kötésben nem is éri közvetlenül a levegő, mert a videón látható kötést annyiban máshogy csinálom, hogy ráhúzom a fejére is a keresztbefutó részt, amikor oldalt fekszik.

Minden nap megyünk sétálni Zsófival, ergó Simi is jön.

hordozási kezdetek

voltunk még a múlt héten vásárolni, ezzel megvolt az első közös autós kirándulás, illetve az első hordozás is, igaz csak erszényben, mert így nem kellett öltöztetni (autósülésből ki, hordozóba be). Szerintem viccesen nézhettünk ki: két szülő, két erszény, egyik csak egy nagyobb bugyor mellkason, a másikban egy nagyobbacska gyerek ül csípőn.

Viszont nem volt túl kényelmes, nemhiába nem kéne még huzamosabb ideig cipekedni így gyerekágy alatt.

Aztán tegnap eb és Zsófi elmentek nagyszülőkhöz, kettesben maradtunk Simivel, és mivel megjött az értesítő, elmentünk postára a taj kártyájáért. (ez úgy 5 perces séta innen). Ezzel megvolt az első rugalmaskendős utazás is, ezt persze én is jobban élveztem, sokkal kényelmesebb, jobb hosszabb távra, mint a félvállas erszény. Azthiszem mondanom sem kell hogy Simi meg nyálcsorgatósan jót aludt közben. Persze még se a feje, se semmije nem lóg ki se az erszényből, se a kendőből, úgyhogy mindenki csak bámul hogy miért van ilyen nagy egypúpú mellkasom, vagy hogy lehetek ilyen deformáltan kövér, de ez van. nyelvnyújtós szmájli.

Amúgy mondtam már hogy tiszta Lutra album fíling az ahogy gyűlik a sok kártya (taj, adó, lakcím, stb) a kis tartómban?

szabad szombat

szombaton újra a klubban kezdtünk, átvettem az új Hajtka mei tai-omat, ez ilyen szép, ünneplős a télre, majd csinálok képeket. Meg vettem gyapjú pelenkakülsőt, zöldet, igazi merinó gyapjú, úgyhogy most majd vennem kell még a gyógyszertárban lanolint, és kipróbálom majd a gyapjúkülsőzést... kíváncsi vagyok.

Klub után lerobogtunk Hőgyészre, a szarvasgomba fesztiválra, ahol rögtön az első standnál ismerősre leltünk, és amikor épp nem tartottuk fel a bizniszt, ott dekkoltunk. Vettünk vásárfiát is, hét darab, diónyi szarvasgombát, meg mentünk az Aranyszarvas standhoz, ott meg szarvasgombás-mangalicazsíros kenyeret vettünk, amire az előttünk álló hölgy kért még egy pici reszelésnyi gombát, erre a csóka egy jó diónyi darabot ráreszelt a négy szelet kenyérre lazán. Komolyan kivert a víz, mert eddig azthittem hogy majd arany tálkákon lesz körbehordozva egy-két darab mint a véres kard, és a nagyközönség meg majd csak odaszagolhat esetleg ha a rendezőknek/eladóknak jó napjuk van, és nem. Pici helyen, pár sátorral, az épp termőre fordult első szarvasgomba-ültetvényes szervezésében. Voltak gasztrobloggerek versenyen főzni, meg versenyen zsűrizni, meg pici édescuki vadász-malacok is. És mivel a friss gomba csak egy hétig áll el, gyorsan el is rohantunk haza hogy másnap nekiálljunk országszerte teríteni a zsákmyánt hogy mindenki időben megkapja.

Aztán én este arra jöttem rá, hogy a nagy frászt vagyok én gourman, hiszen estére már komoly hányinger kerülgetett ha kinyitotta valaki az üveget, úgyhogy elbúcsúztam a magaskonyhai-sznob énemtől, és egy újabb ételt tettem egy nagy sóhajtás közepedte a nemszeretem-listámra.

Az új kendő

Pénteken meghozta a postás Berlinből a gyönyörű Girasol Tulppani (26.) színű rövid kendőmet, ami még így hogy ez a legrövidebb, így is 3 méteres a csapott szélei miatt, amúgy a nettó hossza 2,6m. Ez elég a rebozo hordozáshoz - csípőre, elölre vagy hátra -, meg talán egy háti batyuhoz, de azt még nem próbáltam.

(...és még milyen álomszép színek vannak a gyáriakon kívül!)

(képre kattintva nagyobban nyílik)

csípő-kendő

Ezenkívül hétfőn voltunk csípőszűrésen, amire olyan kalandos volt bejutni, és semmi baja a kisasszonynak szerencsére. A dokinéni meg elképedt a textilpeluson, pedig nem mai darab. Már a dokinéni. Én meg a dokinénin, hogy hogy lehetséges hogy nem látott még ilyet, holottpedig.

Meg rendeltem igazi külföldi kendőt, amolyan Lexus a kendők között: Girasol, 26-os, rövidet (2,6m), mert az új kedvencem a csípőkötés. Mivel csak hosszú kendőim vannak, ezért egy ikeás lepedőt fogtam be: hosszában félbehajtottam, és már kész is, ebben volt pl a béri túrán is rajtam Zs (keddi poszt). Funkcióját maradéktalanul betölti ez is, de kicsit vág, mert túl vékony az anyag, meg ugye necces az utcára egy lepedőbe kötött babával kimenni, így is sokan cig ööö etnikai-tempónak nézik a hordozást. Mert buták, mert a legjobb dolog hogy közel van, neki is meg nekem is.

Babakocsit még mindig nem használjuk, csak utazáskor a mózeskosár részét visszük hogy legyen hova letenni aludni ott is ahol nincs esetleg kiságy, vagy akármi, nem létszükséglet, de azért jó. Amúgy az előszobában áll a kocsi, és ma pl beletettem Zsófit, és tologattam az egyik szobából ki, másikba be, és ő meg csak nézett rám elképedve hogy mégis mi a fenét csinálunk, mi ez az eszement ötlet, hogy őt így vízszintesen mozgatom, és közben nem lát semmit, csak a plafont.

Hordozás

Most amíg kicsi, addig rugalmas kendőbe kötöm, ez babaközelben-es, meg van egy erszényem, ami meg bohém mamás, későbbiekben Girasol-t tervezek venni, ez rendes szövött kendő, meg majd Bamberoo-, ez úgynevezett mei-tai, ilyen félig hátizsák, félig kendő, nagyobb gyerekeknek való, akik már biztosan ülnek.

Igazából az van, hogy a rugalmas kendő nagyon nagyon jó vásár volt, nagyon szeretem én is, eb is és Zsófi is, legalábbis amint beleteszem, rögtön megnyugszik, nézelődik egy darabon, aztán általában beájul, és olyanokat horpaszt, hogy öröm nézni. Van egy jó kis kötés, az a neve hogy PWCC (pocket wrap cross carry), ezt előre megkötöm még otthon, és beleteszem Zsófit vagy még a lakásban, ha sétálni megyünk, vagy amikor kiszállnánk a kocsiból ha valahova máshova megyünk (kirándulni, vásárolni, stb). De ugyanígy volt már sokat eben is.


Van még persze kismillió kötési módszer, de újszülötthöz ez szerintem a legjobb. Azért a múltkor a hordozós klubban kipróbáltam a kenguru kötözést is, aminél nem három, hanem csak egy réteg van a gyereken, hogy nyárra is legyen valami jó kis kötés, mert azért az biztos jobb.

Van a másik, a babaerszény, ami ugye sokkal egyszerűbb, hiszen egy darab anyag körben, tehát felvenni is csak annyi, mint egy táskát a vállra kanyarítani. Viszont. Nagyon változó hogy mikor tetszik Zsófinak, meg mikor nem. Mert ha nagyon bőg, akkor beletenni se lehet, úgy kifeszíti magát, meg akkor kényelmetlen és utálja, és szörnyű, és ki kell venni, szóval bármennyire is úgy gondoltam hogy ez lesz a fő úti hordozó, eddig még csak otthon használtuk. De lehet hogy majd jobban fogja szeretni ha már tudja tartani a fejét, meg aztán ez igazán akkor lesz jó, ha már ül rendesen, mert akkor a csípőhordozáshoz lesz elengedhetetlen és pótolhatatlan, ezt leteszteltük Bercin. 


Aztán meg ugye majd ha nő, akkor a rugalmas kendő már nem bírja el, illetve elbírja, de túl nehéz és nyúlik, úgyhogy kell mindenképp egy szövött kendő, amire Girasolt gondoltam venni, a szép szivárványosat. Meg ugye amint tartja a fejét, már tudom majd hátra is kötni, ezt várom már nagyon. Igazából már most is lehet, de most még felesleges, bírni a súlyát, és jobb látni hogy mi a helyzet vele.

És végül, de nem utolsó sorban, szeretnék majd egyszer egy Bamberoo mei-tai-t, amikor már igazán ül meg minden. Mert csak.

---

Ezennel el is érkeztünk a legnagyobb és legégetőbb problémához: Babakocsi.

Nem tudom mi legyen, ugyanis nagy a nagyszülői nyomás, mind két oldalról, amit még el is ereszteném a fülem mellett, ha nem lenne egy kis igazság a dologban: mi lesz nyáron, amikor az ember magát se viseli el, nemhogy összeizzadni még egy gyerekkel is.  Mert már most is izzadás lesz belőle, a húsz fokban, mi lesz a harmincban?! Meg ugye a teraszra kitett levegőzést is megvonom tőle, hacsak nem ücsörgök én is vele együtt.

Ezért kéne egy kocsi. De mózeskosaras már tök fölösleges lenne. Drágát se akarok, mert ezen az összeizzadáson kívül nem sok egyéb alkalmat látok amikor beletenném. Most még.

Mert terveztem babakocsit venni, amikor már ül meg már nagy és nehéz, mert kell azért az is, de most azért nem akarok egy csillió forintosba beruházni már. Teljesen gagyi megintcsak kizárva, használtak guberálása a neten az nem az én világom, ismerős nem ad el, úgyhogy meg vagyok lőve.

Találtam egy nagyon szimpatikus konstrukciót: a teljesen ledönthető támlás kocsi, csak úgy magában, de nem is meglepő, hogy alig van ilyen, mert mindet úgy csinálják hogy megvedd hozzá a mózest is, nehogymár ne tudják az is eladni.

Kinéztem egy Herqulest, gyönyörű, csodaszép, funkciókra is állati! de az meg még mindig elgondolkodtató árú, meg nem ismerek olyasvalakit akinek lenne ilyen kocsija, és nem tudni mennyit bír, úgyhogy most eddig ez a legszimpibb. Olcsóbb mint a Herqules, de még így is jár hozzá egy mózes, ami jó lenne pl arra hogy kitegyem a teraszra.

Szóval megy a dilemma rendesen.

süti beállítások módosítása