Történt az úgy hogy tegnap M ügynöknőtől - aki Mexikói - megtudtam hogy a spanyol-spanyol és a mexikói-spanyol között a leginkább kardinális különbség - már ami a kiejtést illeti - az a zöngétlen izé, amit leginkább a "Mercedes" vagy a "Gracias" szavak kiejtésével lehet érzékeltetni. Míg kinnt Mexikóban ezeket "Merszedesz" illetve "Grásziász"-nak mondják, a spanyolok "Merhedesz" meg "grahiasz", de persze ezek nem "h" bötűk, hanem olyan mintha "sz" betűt akarnának mondani csak a nyelvet a két fog közé kidugják és zöngétlen.

Ezen hatalmas lexikai és grammatikai tudásommal felvértezve mareggel odamentem Luis-hoz az új sráchoz, odakönyököltem a kubikülje oldalára és nagy hegyesen készültem villogtatni kulturális felkészültségemet megkérdeztem: "And how do you say "gracias"?"

Luis: "Obrigado. We don't use the spanish"

óóó...bazz, háttényleg, te protugál vagy. bocsánat, tévedtem egy hangyafasznyit országnyit. 

tegnap sikeres nyomdász-kajtatás - köszönöm mindenkinek a segítséget - után ma megkapjuk a próbanyomatokat délután, és ha okés, akkor estére elkészíti eb a kártyákat, amit szombaton készrenyomnak. Részleteket még babonából nem, majd ha kezünkben a végtermék.

Aztánmeg elrobogtunk a nemzetibe, és fáj még a hasunk, meg lesírtam a sminkem a nagy röhögésben. Mindenkinek csak ajánlani tudom: The Comlete Works of William Shakespeare (abridged)