tesóm hívott az előbb, mert vészhelyzet alakult ki: a hétvégén vett négy naposcsibéből kettőt lemészároltak a nagyobbak mire kiért hozzájuk, ugyanis már nem élt a kiscsibés tyúkanyóban az imprinting hogy a már meglévő hat csibéhez elfogadja a négy újoncot. Szóval kettőnek vége lett, a maradék kettőt meg kimentette, igenám, de abból az egyik borzalmas sérüléseket szenvedett: annyira megkókányolták, hogy a fejéről a bőr a két szemére lógott, a seb meg tiszta homok volt. 

És ekkor jött a hívás, én lettem az on-call Dr.House/Dr.Cox és elkezdtük a beavatkozást: Incifinci adag Algopirin a fájdalomra, majd utána langyosvizes sebtisztítás, majd a bőr visszahajtogatása (betadine-ünk nem volt) után egy kis lapocska steril géz, amire az a neccharisnyaszerű rögzítéskötőből egy kicsi (szerencsére volt otthon ujjra való méretű), aztán egy gyűszűnyi maradék rántotta (milyen ironikus, nemde?) amibe az otthoni gyógyszeresdoboz átkutatása után tettünk egy fél-gombostűfejnyi Cifloxin 500-as adagot porítva. Ebből a keverékből két morzsa a csőrön ledugva, majd két csepp víz. Ezután kis fonottkosárka kibélel vécépapírral, majd bele a szerencsétlent, és ki a napos nagyonmeleg fedetteraszra. 

De tesóm szerint elég gázul néz ki még mindig.

Reménykedjünk.