és csak tologatom magam előtt a tornyosuló feladatokat, akkor írok inkább

megint a kajáról, mert csak.

szóval most ott tartok hogy lelkesedés töretlenül, mert 1: jól érzem magam tőle, 2: meglepően hatalmas akaraterőről teszek bizonyságot, és ez isteni (és eddig felettébb ismeretlen) érzés, 3: és bónuszként még fogyok is.

a legjobb hogy nem a fogyás a cél, hanem az hogy mi az amit nem akarok megenni. Inverz vegán vagyok, arra jöttem rá. Növényi sajtos, tönkölybúzás vegafasírt... brrrrrrrr

Most úgy alakul az étrendem hogy kizártam:

- gabonákat minden mennyiségben és halmazállapotban. Egy kivétel: rizs a sushiban. Ez eddig havi egy alkalom volt, de ezt egy múltkori wasabi-s rendeléses incidens miatt maximalista lettem: csak jó minőségű sushit vagyok csak hajlandó enni, azaz a Fujiból, az meg ugye drága, magyarul kb kéthavonta egyszer lesz ilyen alkalom, vagy annyi sem.

- hidrogénezett növényi zsiradékokat, napraforgóolajat. (kókuszzsír és kakaóvaj az zöldlámpás, de az nem is hidrogénezett. Olívaolaj határeset (eddig nem volt rá szükségem))

- cukrot minden mennyiségben, kivéve a gyümölcsökben lévőt. Ha nagyon muszáj, akkor xilit, de mivel kicsit ódzkodom attól is, mert szerintem az is mű, inkább ha lehet nem eszem olyat amibe kell, magyarul csak hébe-hóba állok neki paleo édességet gyártani. nekem az amúgy is olyan nyakatekert dolog, mint a vega pecsenyezsír...

- hüvelyesek (inc. szója, földimogyoró) Itt egy kivételem van: szójaszósz...

- krumpli, kukorica és a többi hasonlóan magas a keményítőtartalmú cucc.

viszont ott eltérek az itthoni mainstream paleo-tól, hogy tejtermékek igen. De tejet nem nagyon iszom, mert nem kívánom, ellenben joghurt, sajtok, vaj, tejszín.

Hogy miket eszem? meglepően sok mindent, ahhoz képest hogy mennyi tiltólistás van. Nagyon fogy a tojás, sokat sül csirke, vagy más hús, (liba, kacsa, csülök), sok leves fő, halak mindenféle formában, reggelente szeretem a joghurt turmixot (2dl joghurt+alma+fél banán), saláták, zöldségek, sajtok, magvak. Néha sütőtök és gesztenye is, mert azokat nagyon szeretem, de ezek határmezsgyés növények.

Nagy édesség kívánáskor: datolya, vagy dió aszaltmeggyel. De nem jellemző. Ez totál furcsa, mert én voltam a "két tábla csokit betolok egy helyben" ember. Valahogy nem esik jól édeset enni.

Csokiból ugye a kakaóbab az jöhet, azaz kb az ilyen 80%-os étcsokik. de azt meg ki szereti, ugye?  Csináltam tortát is, ilyet. De ott figyel háromnegyede a hűtőben már harmadik napja...  fehércsoki párti vagyok, úgyhogy már tervben a kakaóvaj beszerzés hogy házi fehércsokit csináljak.

Az étrend egyik legklasszabb felfedezése a fake-krumplipüré volt: párolt karfiolból ugyanúgy kell elkészíteni mint főtt krumpliból. és isteni! megkockáztatom hogy finomabb mint krumpliból.

Kenyér-pótlók készítését is feladtam, egész egyszerűben úgysem megy, meg ami jó is volt, inkább nem ettem mégsem meg, nem hiányzott.

Nagyon érdekes hogy mennyire rá van állva az ember FEJBEN arra hogy "köret!"; hogy mindent "valamivel" kell enni. És az a valami általában persze gabona alapú (kenyér, tészta) vagy krumpli. És hogy pont emiatt mennyivel többet eszik az ember. Vagyis hogy pl leültem rémülten a legelején a tükörtojás mellé hogy oké, de akkor mit eszek kenyér helyett?? hát semmit! minek a kenyér? mert zsíros? és legyen minek felszívnia? tökbaromság. A kenyér _miatt_ zabál annyit az ember, mert azon csúszik be... kenyér nélkül kb 2/3-ad vagy feleannyit eszik az ember.

Egy extrém példa: múltkor anyáméknál velőscsontleves volt, és utána sült a pirítós a velőnek, én meg már épp legyintettem hogy nem eszem velőt, mert pirítós nélkül mégis hogyan, amikor úgy voltam vele hogy "hát majd kiskanállal". És láss csodát, teljesen nagyon finom magában; sőt, finomabb, mert jobban érezni az ízeket. De persze csak két kiskanálnyit ettem, annyi elég is, kenyéren biztos úgy három teljes csontnyit beszippantottam volna...

Tényleg minőségi váltás és nem mennyiségi. A titok hogy a mennyiséget a minőség hozza magával (fordított arányosan).

Aztán még azt is le szeretném jegyezni hogy döbbbbbbenet hogy a világ (de legalábbis Budapest és Prága biztosan) mintha kizárólag pékségekből, cukrászdákból, pizzériákból, hamburgeresekből állna... mármint hogy nem zavar, már nem kívánom, csak döbbenet.

Gyerekeknek persze nem tiltok semmit, de azért igyekszem jó példával elöl járni, és legtöbbször be is jön. Amikor épp nem tésztát ennének tésztával - mert az a sláger -, igyekszem jó zsírosan etetni őket, had burkolódjanak be a kis idegszálaik: boldogan rágcsálják a töpörtyűt, együtt tüntetik el a tükörtojást, cuppognak a főtt csülkön. Diót meg aszalt meggyet nassolnak.

még egy finomság a végére: jó zsíros kókusztej, ananász, narancs bele a turmixba: kész a pina colada extra.