Tegnap az utolsó szekrényajtót vettük meg az ikeában, ugyanis egy ajtószárnnyal kevesebbet adtak a múltkor. Egy jól megérdemelt hotdogra bementünk a büfébe, és épp mustárt meg ketchupot akartam nyomni a kis hotdogokra, amikoris két erdélyi harmincas pasi is odanyomult a ketchupokhoz és elkezdtek nyüzsögni, én meg nem tudtam koncentrálni a hotdogtöltögetésre, és már épp kezdtem volna bosszankodni, amikor megszólított az egyik:

"neharagudj, kiolvasnád nekem hogy melllyik a csipőss kecsáp?" 

Pontosan vele szemben meg ott lógott a három piros meg három sárga flakon, himbálóztak öles betűkkel az oldalukon hogy "CHILIS KETCUP", "KETCHUP", "KETCHUP", "MUSTÁR", "MUSTÁR", "MUSTÁR". Egy pillanatig nem is értettem a kérdést, aztán megmutattam, a másik meg megkérdezte hogy van-e majonéz. Neki meg mondtam hogy nincs. Rém aranyosak voltak, ahogy a ketchupos pasas is vissza-vissza kérdezett hogy "bisztoss?" "bisztos ez az amelyik nem csíp?". Kicsit zsezsegtek még ott a flakonokkal, aztán elvonultak jókedvűen enni az egyik álló asztalhoz, majd meg ki a metró felé.

még sosem találkoztam igazi analfabétával 

az új katalógust lapozgatva ismét csak azt kell mondjam, hogy elmúltak azok az idők amikor egy ikea katalógus Űrodusszeia szerűen nóvum dolgokat tartalmazott, és mellbevágóan új volt minden, és gyönyörű, mert akkora difi volt a SACI bútorok meg a koloniál egyeduralmához képest amit itthon lehetett akkor kapni... most egyre inkább csak a gagyit látom meg benne, a zsibvásárszerű színkavalkádot. Persze nem fikázni akarok, hiszen még így is ez az egyetlen elérhető árú valamirevaló bútorbolt messzetávol, az ilyen Bo Conceptekről ugye nem is álmodhat az ember bérbőlfizetésből.

De azért valahol vicces az is hogy ennyire globális minden, hogy Dooce, kedvenc amerikai bloggerem is épp most lapozgatja az (valószínűleg 80%-ban) ugyanolyan katalógust...  (és itt megragadnám az alkalmat elmélázni azon is, hogy először az amcsik kapják meg a katalógust, aztán jön ajrópa, persze csak a nyugati fele, és egészen utolsónak a sorban kinyomtatják majd a magyaroknak is, nesztek... )

Konyha előtte: 

Konyha utána:

(az óra természetesen nem marad ott, csak még nincs neki új helye. a polcok kitúrták a helyéről*( *=első képen a fal közepén fennt a kis luk)) 

munka után Lobóval és Senoival meglátogattuk a pesti tapasozás fellegvárát a Pata Negrát. A kis falatnyi kaják iszonyú alattomosak ám: nem is veszed észre, és máris degeszre etted magad. Én is túl későn kaptam észbe, és a nagy cseverészés közben egyszercsak már nem jutott hely a desszertnek, mondjuk nem is hiányzott, a narancsos-lime-os limonádé tökéletes befejezés volt. Utána már várt is eb, és mentünk újra gokartozni, immár heten. Az múltkori szintidőmet kicsit sikerült lejebb tornásszam 59-ről 56 másodpercre, de még így is papírkutya vagyok a többiek negyvenakárhányas idejéhez képest, viszont most az utolsó menet végén éreztem rá a kanyarban kisodródáskor való ellekormányzás zsenialitására. Már várom is hogy újra menjünk jövőhéten. Aztán haza, és itthon felszereltük a konyhai polcokat, szuper lett, viszont mostmár nagyon hiányzik a legfelső polc, amihez sehol de sehol nem lehet kapni konzolt... közben meg kipróbáltam az intervalometer funkciót is a gépen, kafa sorozatfelvétel lett a polcszerelésről...

közben meg Awake 

...megtettük: kimentünk Pozsonyba az ikeába, és megvettük a hülye polc maradék pár hiányzó elemét... ezerszer jobban feltöltött árukészlet, igaz drágábbak kicsit, de legalább odafelé én vezethettem, és 160-al száguldottam végig 200 kilométert szélbefújással. cselendzs!

tegnap baromi eredményes napot zártunk, valahogy minden sikerült amit elterveztünk. Munka után Rádayira ültünk ki egy frappéra, összeszedni magunkat, majd kivezettem Budaörsre - ha csak lehet próbálok mindig én vezetni ("ha csak lehet"=nem sietünk) - vettem ajándékutalványt unokatesóméknak hétvégi házasodásuk alkalmából nászajándék gyanánt, meg megkaptam éjjeli-pakolós szekrénynek ezt a kis tündéri háromfiókost (innentől kézlevágás jár a szerteszéthagyott cuccokért), sikerült szereznem a Fynd guberálós részlegéből három pár fióksínt a tesóméktól megörökölt komódhoz, és szerváltam képkeretet is csomagolásképp az ajándékutalványoknak - boríték sux. Meg találkoztam a volt főnökömmel, és azért valahol jól esett hogy csupa jó dolog történt velem azóta hogy elhagytam a krumpliföldet, és büszkén mesélhettem mind magánéletileg mind szakmailag a történéseket. Utána haza, majd otthon fogtam a csillagcsavarhúzót és a kalapácsot és leültem a nappali közepére összeszerelni a szekrénykét. Eb meg fogta a lábast és a fakanalat és nekiállt a fügéket befőzni lekvárnak. Röhögtünk is egy sort a nemi szerepeken és azok bizonyosmértékű kuszálódásán. Vacsoráztunk majd becígeltük a kész fiókost a helyére, és telepakoltam, meg kitaláltuk hogy még a dobozát is tudjuk használni, mert jó nagy, felnyithatótetejű erős karton, és pont passzol az ágy alá, úgyhogy nyerünk még egy pakolóhelyet. Eb még kijavította a montenegrói album hibáit, és igen jóízűt aludtunk - konkrétan mint akit fejbevertek.