Höhö, emlékszik még valaki erre? Négy nappal a gyerek születése előtt lett kész az utolsó négyzet, még ugye vidéken, anyáméknál, tévé előtti horkgolás. Már anyám is türelmetlen volt, hogy tényleg fejezzem már be, mindjárt itt a gyerek. Illetve amikor meg attól félt hogy túlhordom, akkor meg hogy "fejezzem már be, mert biztos azért nem jön ki a gyerek, mert várja hogy mikor készül el".

Nos, perszehogy az lett amit jósoltam, zacskóban a szekrény aljába vágva. Aztán tegnap a kezembe akadt amikor a _kisruhákat szortíroztam_ (!), ugyanis már lett egy tele ikás szatyornyi a kinőtt piciruhákból. 

(egy pillanatra ismét álljunk le elmerengni az ezerszer elcsépelt közhelyen: rohan az idő)

Szóval a kezembe akadt, és mostanában az én drága egyszem kislányom (úú, ezt asszem először írom le) igen aranyosan elvan, hol nézelődik, hol játszik, hol alszik egész sokat, és támadt egy merész ötletem. Csak előveszem, csak be kéne fejezni már a feneessenbele.

Úgyhogy elővettem, és most varrogatom össze. Elég fos meló, azt meg kell hagyni. Sokkal macerásabb mint horgolni, cserébe sokkal gyorsabb. 

...mert ugye van egy ilyen sorozatunk is, amit valahol decemberben kezdtem el hanyagolni. Egész egyszerűen nem jutott rá idő, aztán meg elkezdtem tologatni, hogy majd ha lejövök anyámékhoz, namajdakkor...

...és igen, végre az előbb befejeztem az utolsó (77.) kisnégyzet körbehorgolását... Már "csak" össze kell varrni/horgolni őket. Lehet hogy erre vár a gyerek, hogy addig nem jön, amíg kész nincs a takarója, de nagyobb valószínűségét érzem egy zacskónyi horgolt négyzetecskének, amik majd valami szekrény alján fog porosodni... Azért holnap nekikezdek.

a kész 77 db négyzetet ezekután gondosan körbehorgoljuk fehérrel, ez adja meg a közös nevezőt, meg ugye majd az összevarráskor is ugyanezt a fehér fonalat használom majd, így talán nem lesz feltűnő. Amúgy meglepően gyorsan haladok a körbehorgolással, már majdnem a felénél tartok, a héten kell is venni az újabb gombolyag fonalat...

Amúgy így mikor már több mint felénél járok a dolognak, most vettem észre, hogy miért nem stimmelnek a négyzeteim. Mert elvileg ugye minden oldalukon egyenlő mennyiségű ú.n. pálcának kéne lennie, és az egyik oldala nekem mindig több volt, mindegyik négyzetnél, de eddig nem találtam meg hogy hogy lehetne jobb, persze most amikor már mindegy, most igen. Fasza. 

Szóval nem tudom hogy hogy fogom összevarrni így a takarót hogy nem ténylegesen négyzet alakúak a kis négyzetek. Ilyen hullámos izé lesz? Ilyen hullámos izé lesz.

Ezennel elérkeztünk a szezonzáró alkalomhoz, ami tegnap este volt, ekkor készült el az utolsó négyszög:

Azaz 13 sárga, 12 barack, 12 rózsaszín, 12 lila, 14 kék és 14 zöld. Igen, egy szorgalmasabb ember sokkal hamarabb is végezhetne, tekintve hogy kb 10-15 perc egy ilyen legyártása, de ismerem magam, és én csak napi 1-2, jobb esetben három darab legyártására vagyok kalibrálva. Valahogy megunom félúton.

Aztán rögtön ki is raktam belőle a mintát:

amikoris kiderült hogy 1: hiányzik mégis egy sárga négyzet, illetve 2: halál randa a lila színem... mindegy, ilyen elbaszott takaró lesz és kész, nincs sajna más lila színárnyalat ebből a fonalból. így jártam, így járt szegény gyerek, neki kell majd elviselnie...

Nos már ennyi van, ami sok is meg nem is, meg ugye közben megérkeztek a maradék színek is, így már van fehér, sárga, barack, rózsaszín, lila, kék és almazöld.

Viszont az a gond, hogy a múltkor csináltam egy "szabás"mintát hogy a megfelelő minta kirakását hány kis négyzetből kell csinálni. Nos minden színből kell húsz... Még jóóóó messze vagyok, és azt számolgattam, hogy ha napi kettőt csinálok, akkor is egy hónapig még horgolászhatok...

Ettől megrettenve csináltam egy alternatív - azaz kisebb - takarómintát is, az kb feleekkora, természetesen feleennyi kiskockával, de az is még jó két hét.

És akkor még a kiskockák körbehorgolása egyesével, aztán meg az összes összevarrása... nos bőven elegendő ez az egy projekt erre az évre asszem. szmájli.

egyenlőre itt tartok, négyzeteket termelek