gyerekeknek outsource-oltam a fadíszítést, hátha így nem szedik le, mivel ők tették fel a díszeket. Meg legalább addig sem tévéztek. B épp shepherd's pie-t készít, ez most már kvázi hagyomány, mert negyedik alkalommal csináljuk ezt karácsonykor. Halászlé meg liba meg töltöttkáposzta majd nagyszülőknél lesz úgyis dögivel.

én totál takony vagyok, este állítólag úgy horkoltam a gombócos torkom miatt hogy B át kellett költözzön a gyerekszobába. szegény. 

és már megint ocsmány időjárás, meleg, nemsokára jön az eső is. Fehér karácsonyt akarok! */me toporzékol*

este most a változatosság kedvéért Zsófi kezdett rá pavor n. szerű ébreszthetetlen bőgésbe, most már teljesen nem tudom hogy mit csinálunk rosszul. B szerint túl későn fekszenek le. Nade nem tök mindengy hogy mikor fekszik le ha utána másnap sokáig alszik? Mondjuk tegnap 11-től, reggel 10-ig... szerintem elég. 

Mindenesetre roppant fura. Feküdtem az ágyban, kezemben a csillapíthatatlanul zokogó, nem-éber Zsófival és néztem a kis arcát, meg az izzadt hajtincseket simítottam ki az arcából és közben nem tudtam nem azon gondolkozni hogy mennyire kis halandóak. Sokszor előjön ez a gondolat nekem hogy egyszer csak valahogy nem lesznek. nem rettegés, hanem roppant szomorúság. nem tudom miért, olyan kis törékeny a létük.