EQ fogyatékos, továbbra is leszázalékolva

mirwen

mirwen


galaxisom

2011. március 20. - Mirwen

höhö, belezúgtam a tabletbe. Amennyire féltem hogy két szék közül a pad alá esem, mert se nem telefon, se nem laptop, olyannyira tökéletes, mert több mint egy telefon, szebb-nagyobb, okosabb, és jobb mint egy laptop mert pont tökéletes méretű.

Egy jó kis teszt cikk.

...ma bementem egy telenor viszonteladós boltba, hogy milyen Galaxy kiegészítőik vannak, de csak széttárta a pasas a kezét hogy "ez rétegtermék, sajnos nincs semmi". Ehheehhh, jó volt újra kicsit "réteg"-nek lenni a sok hátébéskedés mellett.

kicsit a tab-ről

Van egy csodaszép Nokia E51*-esem, amit szeretek, immár 3 éve, mert egy jó kis telefon. Aztán jött eb folytonos kütyümániája, ami egy éve teljesedett ki a HTC Desire telefonjában, amit azóta is FOLYAMATOSAN bújik. Esküszöm. Benézek a szobába, elvileg gyereket etet, gyakorlatilag egyik kézzel fogja Simi szájában a cumisüveget, abból csorog mellé a cucc, ő meg telefonozik. Reggeli-ebéd-vacsora: telefon. Vécére? ofkorz. Beszélgetünk? Bólogat, és böködi a telefont.

namindegy.

szóval amióta megvette, mindig mondogatta hogy vegyünk nekem is, mert Android, így, Android úgy, meg hű-meg-ha.

Mivel nem volt hiányérzetem, nem is igazán keresgéltem, az egyetlen ami megtetszett az a Motorola BackFlip volt, részben a linkelt cikknek köszönhetően.

Aztán úgy két hete kezdtem türelmetlen lenni, mert van filmnézésre az asztali erőgépünk nagy monitorral, van a levelezésre, netezésre használt laptopom, de egyre többször lett volna jobb ha többet látok, vagy egyáltalán bejön valami útközben a szerencsétlen nokiám böngészőjében. Eb HTC-je meg felejtős volt, mert ahányszor a kezembe vettem, mindig csak káromkodás lett a vége: eb személyesre kalibrálta a touch-screen-t, és ezekszerint nagyon nem egyforma ahogy "kattintunk", mert állandóan félre "nyomtam". Meg káromkodtam.

Nomegaztán az se tetszett hogy a laptopom nem mobil - szerencsétlen így a negyedik vincseszterével igazából már örül hogy él (de nem vagyok hajlandó újat venni amíg végérvényesen el nem füstöl, mert erre amire használom, tökéletes) -, mert nagy (majdnem 16"-os képernyő), törékeny, és nem túl jó az akksija. Meg úgyis laptoppárnán figyel, madzagostól, szóval inkább csak az van, hogy behuppanok a fotelba, az ölembe veszem a kávézóasztalról, írok, netezek, majd visszateszem.

De hol itt a mobilitás, ugye?

és ekkor jöttem rá hogy kéne valami. De nem telefon, mert az már van, nem laptop, mert az is, úgyhogy legyen valami hibrid. Az okostelefont se találtam túl nagy előrelépésnek, mert egy telefon méretű számítógép, látom ebnek is majd' kifolyik a szeme az rss readere olvasgatásakor, illetve a billentyűzést se oldja meg a qwerty, se képernyőn, se motorola backflip szerű billentyűzettel sem.

Ekkor jutott eszembe hogy vannak ezek a táblagépek. Ipad kilőve, mert túl nagy (ennyi erővel laptopot is hurcolhatnám), és tádááá, a Samsung Galaxy TAB.

Utánaolvastam, még jobban megtetszett, majd úgy röpke három nap tanakodás után rábeszéltem magam, ráadásul részletre ócsóért megszámították a témobilnál mert aranykártyás vagyok, és lejárt a hűségnyilatkozatom.

Nem nagyon tudtam vele behatóbban foglalkozni még, mert ugye van itt két gyerek is, de amit láttam, töltögettem, installáltam, használtam, az nagyon tetszik.

Az optika méretéhez képest szép képet csinál, gyors, nagyon jól lehet billentyűzni rajta, sőt van ez a swipe, amivel csak húzni kell az ujjad. Telefonál, internetez, mindkettőt 100%-osan. Kafa a bejewelled,  egész élvezhető a filmnézés (vészhelyzetekre), megy a flightradar AR, mi kell még?

furcsaságok:

-telefonálni vele elsőre igazán vicces, de legalább tudtam képeket szerkeszteni és küldeni anyáméknak, miközben velük telefonáltam a képekről (azaz beszéltem a géphez, amin szerkesztettem, ugyanis kihangosítós a telefon)

-nekem még mindig kicsit szoknom kell az andoridot, meg hogy nem egy pc van a kezemben, és jobbklikk-properties, stb, de lassan-lassan alakulunk.

-egy új töltő. mármegint. Szab-vá-nyo-sí-tást!

-és a szoftware. ez egy Android 2.2, de majd csak a Honeycomb lesz az igazi "tablet" oprendszer... eddig nem érzem ugyan hátrányát.

 

Kiegészítőnek azonnal vettem rá egy fekete szilikon "bugyit", és még egy képernyővédő fóliát szeretnék, bár ez a Gorilla Glass ami van rajta is pretty impressive, ahogy a zangol mondaná. Azaz van esélye a túlélésre egy két kisgyerekes háztartásban is.

Eddig nagyon tetszik. Tényleg belefér még pont a farzsebembe. (mikor vettük, mondta az eladó csóka, hogy már ketten is visszahozták az ipad-et, mert csak otthon hevert: nem volt elég kicsi ahhoz hogy mobil legyen. Méretek)

...emellett megtartom a nokiámat, mert játszótéri gyereklegeltetéshez az a kompatibilis, a laptopot, mert sokat rizsázni az a jó, és az asztali pc-t is, mert filmeket csak szééép nagyban, DTS-ben.

*: jó régi cikk

Bekk hóm

Újra itthon, és buzgok a tettvágytól. Van is egy csomó, és ráadásul egy csomó jó ötletet találtam ki. Karácsonyra is megvannak a tuti befutók, ezt majd elmesélem karácsony után, mert most olvashatnak olyanok is akiknek ez meglepetés lenne, pedig nagyon izgalmas! Még egy kis blogoszférás konspiráció is kellett hozzá, ezerhála Tyttö!

Ezenkívül látom az alagút végét a telefonmizériás projektben is, asszem Nokia E51 lesz a befutó.

És a horgolásban az utolsó színnél tartok.

süti beállítások módosítása