azt még úgy-ahogy elfogadtam hogy Simi nem mehet körömlakkal oviba (nem tudom mit tesz a körömlakk? leszárítja a fütyijét?) de tegnap B-vel együtt eléggé kiakadtunk. Ő ment a gyerekért az oviba (én itthon, már nem tudok járni, nagyon szétcseszte a csípőm-keresztcsontom a relaxin, és Zsófi is beteg) és az óvónéni félrehúzta és finoman, óvatosan kérdezgetni kezdte B-t hogy van-e valami probléma itthon, hogy kell-e segítség nekünk, kellenek-e ruhák Siminek, mert látják hogy sokszor Zsófi kinőtt ruhái vannak rajta. És hogy az mennyire nem helyes...

Elmesélném hogy miket reciklálok ami "lányos": jó harisnyanadrág, jó zokni, jó mackógatya, sőt ovis benti szandál is volt már egy. 

Egész egyszerűen nem vagyok hajlandó kidobni egy harisnyát (vagy elajándékozni, egykutya, a lényeg hogy helyette újat kéne venni), ha az még tökéletes állapotban van, csak azért mert rózsaszín/lila. Nem tudom hogy milyen baja lehet ebből Siminek. Amúgy is nehéz általában ezekből a ruhákból jókat kifogni (rossz harisnya/zokni/gatya mindig szörnyű), tehát ha valami jó és még jól használható, akkor miért ne adnám rá a másik gyerekre? 

A másik meg: ezek óvodai cuccok! miért ne a kissé kitérdelt lila mackót adjam rá, amikor tudom hogy az tuti kényelmes, jó anyagú, nem esik le róla, pont megfelelő hosszú stb (ismét olyan követelmények, amik nem feltétlen adottat egy új ruha vásárlásakor, annyira más és más minden gyerek testfelépítése), főleg ha az az oviba kell, ahova általában úgyis a ruhatár nem épp fényes felét hordja el az ember, spenóttal leenni, udvaron összekoszolni. (az óvodai ruházatnál kizárólag a praktikum a mérvadó, de félreértés ne essék: van nagyon sok szép, _gender appropriate_ ruhája mind a két gyereknek)

A harmadik: soha-soha nem fogom megérteni hogy hogy csinálják mások akiket tudom hogy elvileg rosszabb körülmények között élnek mint mi, hogy a két különböző nemű gyereknek egy közös ruhadarabja sincs, magyarán minden egyes darab ruha új (vagy "új") amit a gyereknek vesz. Eszement pazarlásnak tartom.

így is Zsófi magához képest rettentő sok fiús ruhát kap és hord, pont azért hogy utána örökölni tudja Simi. (főleg kertésznadrágok, meg a jó minőségű téli sícuccok.) Érdekes módon neki nem szoktak beszólni az oviban hogy miért kék a harisnyája. Hülye kettősmérce....

bár azért sikerült a rokonságban is már kicsapatni a biztosítékot hogy miért nincs állandóan pörgős-habosbabos szoknyában meg édibédi cukirózsaszín cuccokban kizárólag a lány. Egyrészt mert nem vagyok én sem olyan, nekem pl egyetlen egy szoknyám sincs, de ez megint nem szabad hogy korlátozó tényező legyen, aki szoknyát akar felvenni, az felvesz, van sok olyan is, másrészt csak akkor adok rá szoknyát, ha az a kényelmét biztosan nem hátráltatja. Semmiféle mozgás és viselkedésbeli korlátot nem tűrök ha azt a ruha miatt kellene elviselni. ("viselkedj szépen, látod a szép ruhában így illik", "jajj, ne ülj le, felfázol szoknyában ha oda ülsz!", "ne menj ki rohangálni, sár van, még összekoszolod az ünneplős ruhácskádat", stb, brrrrrrrrrrrrrrrrrrr... ) 

tegnap estére Zsófi is belázasodott... azthiszem itt az idő hogy végképp befalazzuk a bejárati ajtót, én már csak az ablakon keresztül szemlélem így is hogy jé, van külvilág? most viszont totál szobafogság...

torokgyulladás meg láz, meg a vírusos nyáltól csodaszép aftaszerű sebek orrokon, szájakon és állon, ahol a nyál csorog. gyönyörű. Ráadásnak még ugye fájós torok, ami miatt nem tud enni, de inni sem nagyon, főleg Simi, és naphosszat megy a bömbölde hogy neki fáj a torka, de fújni (tantum verde) az már nem. hát akkor szenvedjé'! hát mit tudok én csinálni?

amúgy ma éjjel (meg reggel is) felvettem egy epizódot videóra az orbitális hisztijeiből. Amik szerintem nem is hisztik, főleg éjjel van ilyen, valamennyi alvás után, elkezd vigasztalhatatlanul bőgni, meg mintha hisztériázna, jár a keze, lába, csapkod, bőg, és semmivel nem lehet kizökkenteni. gyakorlatilag nincs magánál. Nem reagál se fényre, se simogatásra, se ölelésre, se kiabálásra, se semmire, csak torkaszakadtából bőg. Aztán egyszercsak mintha elvágnák a dolgot, és jön és néz és bújik és rögtön aludni is akar vissza, mintha semmire sem emlékezne. Nekem a pavor nocturnusra hasonlít, így gugli-okoskodás után, de a fene tudja. Az biztos hogy fel akarok venni még egy-két ilyen epizódot, és utána valakit keresni kéne aki ért ilyesmihez. Van amúgy amikor napközben is rájön, alvás nélkül, szóval ezért nem egyértelmű ez nekem. Gyerekorvos dokink ehhez túl régimódi, nem tudom hogy megtudnánk-e beszélni. Megpróbáljuk 

(még egy tippem: epilepsziával van vhogy kapcsolatban)

Három éves lett (nov.30). és most szupejhíjó üzemmódban van, két hete nem tudjuk levakarni róla ezt az amúgy cuki szuperman-es felsőt. Nehezen értem meg, nehezen adja meg a megfejtőkulcsot magához. Kis Jakyll&Hyde, mert amikor jó passzban van, akkor ő a világ legaranyosabb gyereke, amikor rossz passzban, akkor a fejed tetejére is állhatsz, akkor sem fog megoldódni a helyzet. Zsófi ettől sokkal kiegyensúlyozottabban átlagos, jobban lehet érvelni vele.

A képen még másik négy fontos attribútum: a cumi, a "kék" mint szín, a "barna" mint csokissüti és Lightning McQueen. A kék mint szín valahogy teljesen lenyűgözi, pedig itthon nincs semmiféle gender kondícionálás, sőt. Cumi nélkül sehova. Csoda hogy az ovi működik nélküle, és valahogy mindenféle desszertből a barna ami bejön neki, legyen az fagyi, süti, jégkrém. 

A sütivel kapcsolatban: ez szamos tortácska, eddig csak az alattunk lévő Napfényes Élet egészséges cukrászdából evett leginkább, ami teljesen vegán és a csokis sem csoki, hanem karob. De most voltunk gasztro-n és a szinte születése óta tartott tejmentes diétát most felváltja épp a "kezdjük el a tej bevezetését". Még "tápinak" továbbra is rizs/mandul tejet iszik, mert azért nem rögtön tejet kell beledönteni, de lassan majd azt is kipróbáljuk. 

Oviba - legnagyobb csodálkozásomra - felvették idén szeptembertől, holott csak most töltötte a hármat, úgyhogy egy hónappal később kezdtem el azért a beszoktatást és utána majd' egy hónapig csak ebédig maradt ott, úgyhogy gyakorlatilag egy hete kezdte el az ottalvást, ami a kezdeti ovis nehézségek után teljesen zökkenőmentes lett. Van egy hülye óvónénije, aki egyszer lelocsolta tetőtől-talpig mert "nem tudott mit kezdeni a hisztijével". Gratulálok a pedagógiai megoldásához. Azóta nem győz nyalni. nyaljon is. főleg Siminek.

Most meg épp beteg, torokgyulladása van, kis láz, elesettség. De aki szuperhíró, az betegen is szuperhíró...

Siminek is lemondtuk a családi napközit a következő két hétre hogy ne hordjon haza betegségeket.

erre

hajnal egykor Simi nemes egyszerűséggel felugatott minket. Valami bődületes kruppos ugatós köhögésrohama jött, nem győztem tolni bele a Ventolint.

reggel ment is Balázs Salvus vízért, és ultrahangos párásítottunk vele is, meg Zsófival is, aki meg a változatosság kedvéért most elkezdte fájlalni újra a lábát hogy nem tud ráállni és tényleg biceg.

picsábamár.

most komolyan egyre inkább el kéne költözni innen... pedig ez nem is Shanghai, de akkor sem tüdőszanatórium az Árpád híd mellett lakni, na.

most azt beszéltük Balázzsal hogy a jövő héten elmegyünk egy hetet a Mátrába szállodába, kis szanatórium jelleggel, bár az az igazság hogy nekem külön is kéne egy hét szülői szanatórium amikor csak ketten lennénk végre, gyerekek nélkül, mert ez, hogy már lassan január óta a lakásban rohadok, bezárva, ez már kezd eléggé az agyamra menni. érzem újra bekúszni a depis életcél nélküliséget meg a minden-mindegy-et.

Simi másfél éves múlt, Zsófi meg háromésfél.

Adatok: 86-os méret, 22-es cipő. Van sok szép rózsaszín cucca is persze, hát így járt.

azt nem is írtam hogy mennyire más már most a két gyerek személyisége. Hogy Simon mennyire tud bújni, és kiprovokálni kapaszkodással meg nagy boci szemekkel hogy vegyem fel - Zsófinál ez "vegyél fel!" utasításból állt. Meg most már úgylátszik rendszert csinál abból is hogy délben felkéreckedik az ölembe és ott bealszik a mellkasomon. Zsófi talán egyszer aludt el a kezemben eddig.

de az is más, hogy Simi ilyen kis Jekyll & Hyde, mert amikor jókisfiú üzemmódban megy, akkor nagyon jó gyerek, sokáig elvan, játszogat iszonyú cukin, de ha hirtelen valami nemjó, akkor kibírhatatlan velőtrázósikoltozós szörnyecske lesz belőle. Zsófi ehhez képest egy arany középút volt, szélsőségek nélkül.

azt nem szoktam leírni, de most muszáj, hogy cukik.

megjegyezném hogy Simi betöltötte az 1 évet nov.30-án... hogy már egy kerek esztendeje annak hogy megszületett... hogy ez mekkora röhej, na. hogy tényleg csak a gyerekeken látszik hogy mennyire rohan az idő.

írok majd hóösszefoglalót is mindenképp, csak most épp ezermillióval készülődöm holnapra.

visszamenőleg egy gyors update:

Adatok: kb 9kg, 74-80-as ruhákat hord, 4-5-ös pelus. (M-es BM-ből)

ezt nagyon benéztem, szétcsúsztunk. szétcsúsztam. szegény Simi.

naszóval lógok egy pár dologgal, leginkább havibeszámolókkal, mert közben ugye fél éves lett Simi, meg Zsófi is rohamosan öregszik. haha. de tényleg.

leginkább pár szóban foglalnám össze: Simi forog, és kúszik. még mindig gyógytornázunk, mert asszimetrikusan mozog, de ennyi, mert amúgy egy evőbajnok, mosolybajnok és türelmes szenvedő alanya Zsófi kísérleteinek, amik olyasmik hogy "vajon fog-e a piros golyóstoll a Simi hajas fejbőrén is?" (fog), "fáj-e Siminek ha rálépek a hátára?" (fáj), "mi történik ha vízoldhatós zsírkrétát adok a kezébe?" (megeszi) stb...

Zsófi meg ultraszenzitív lett az egy hónapos kórházi kínzások következtében, és sokat sír (éjjel is, ez a legrosszabb). illetve emellé bejött még a TerribeTwo is, de most is erősen, az utolsó idegszálamig próbálom magam a következetességhez tartani, és néha úgy tűnik eredményesen. (pl nem engedem hogy csak úgy sírjon, kiabáljon, hisztizzen, hanem mindig meg kell hogy mondja hogy miért. nem baj ha mérges, sőt, csak mondja meg legalább. artikulálja az érzéseit). De amúgy Zsófi is tünemény, ahogy nyurgul, és vedli le a kisbaba háját, formálódik kislánnyá, és közben mint a kosz, úgy ragad rá a nyelv. Komplett mondatokban beszél, jelen, jövő és múlt időben. E/1-ben beszél magáról, visszaemlékezik, és könyvből "felolvas", hogy ki mit mond a másiknak. Minden nap rácsodálkozom ahogy nyílik a világra (és minden nap fegyelmeznem kell magam hogy még csak két éves múlt, attól még hogy beszél, még nem mini-felnőtt, ne kezeljem úgy).

próbálok majd írni adatokat is, a lényeg hogy Simi duplázott: 8kg volt félévesen. Ha így folytatja akkor még fél év és lehagyja Zsófit.