megfőztem életem első tojáslevesét. soha nem késő elkezdeni. valahogy azt hittem hogy ez valami rém bonyolult dolog, nem is álltam neki még sose, de most kb féllábon állva összeütöttük apuval 10 perc alatt. 

és annyi tojást tettem bele és olyan nagy lebernyegekben hagytam ahogy csak akartam! ezért érdemes felnőni. imádom.

E, a gasztrosznob

tegnap a vietnámi étteremben voltunk a Sárkány centernél. szoktunk ide menni, mert elég putri helyen van ahhoz hogy a hajléktalan cuccainkban se nézzenek ki minket, meg a gyerekek rohangálását is elnézik, ellenben finoman főznek, és ugye ki ne szeretné a pho bo-t, ha nem az én két gyerekem: leves, husival és tésztával.

viszont ami engem is meglepett, hogy Zsófi tegnap úgy evett a pálcikával mint aki azzal a kezében született... Tavaly karácsonyra kezdő pálcika készletet kaptak (kb ilyesmi), és szoktunk is azzal enni, de általában azért a vége mindig kanál vagy villa lett. Azt azért hozzá kell tennem hogy mi (felnőttek) viszont elég sűrűn használjuk, az evőeszközös fiókban is úgy vannak a rekeszek hogy "kanál-villa-kés-pálcika", de a tegnapi produkció meglepett. 

Mondjuk nem csak engem, hanem a személyzet is vigyorogva nézte ahogy Zsófi a másfél levesét (Simi maradékát is) hibátlanul betermelte kanál nélkül.

most nem azért, de szerintem csodálatosak lettek :sziv:

onnan lehet tudni hogy épp bodzaszörpöt főzök/főznék, mert ilyenkor lesz hőguta, és a két napig áztatandó bodza fél nap alatt megbuggyan... grrrrr....

már amúgy van hat liter citromfűszörp, hét liter bodzaszörp, és lett volna még ez a tíz liternyi akácvirágos bodza, de délután ki kellett öntsem az egészet...

az új itthoni kedvenc a nyúlhús. nagyon rákattantunk testületileg, úgyhogy már harmadszor sül rozmaringos fokhagymás nyúlcomb a sütőben. Zsófi is imádja, pedig ő nem szokott kajáért lelkesedni.

aztán rendeltem könyveket az Annó mesebolt frissen nyílt webáruházából, és mint kiderült én voltam az első vevőjük.

meg rendeltem cuki lábtyűket Zsófinak, és egy pár puzzlet is, mert most az a kedvenc játéka itthon.

amúgy megvagyunk, már háton viszem Simit. Járunk gyógytornára, jön a dévényes.

Voltunk Zsófival két ovis nyílt napon is, az egyiken a többi gyerekkel az ovi udvarán, a másik oviban viszont egy órát a csoportszobában lehetett eltölteni. Nos, halálosan büszke voltam hogy az alig-múlt-kétévesem végigjátszotta szépen az egy órát: főzőcskézett másik kislányokkal, beült az óvónő ölébe, és onnan játszott az állatkákkal, vagy leült egy kisfiúval, és kirakták az egyik társasjátékot szépen, vagy elment az egyik asztalhoz, leült és rajzolt. én meg ültem az egyik fal mellett végig. Közben a három éves nagy lovakból meg nem egy csak az anyukája szoknyája mellett ült megszeppenve, vagy épp a két szülővel játszott csak.

nincsenek továbbra sem illúzióim, nem fogják felvenni Zsófit, csak majd max 2012 szeptemberében, de akkor se sok eséllyel indul (komolyan nem gondoltam volna hogy ekkora hátrány az hogy ha valakinek tesója van. automatán kizárják a gyerektársaságok lehetőségétől is.)

vagy megyünk Berci után a Benjámin oviba.

Mondjuk az is igaz, hogy egy kicsit lenyugodtam az egyik ovi után hogy _mindenáron_ nem fogom akarni hogy menjen, mert nagyon nagyon nem mindegy hogy milyen a gyerektársaság.

két újdonság van, bár mindkettőt már érintettem. Az egyik az hogy végre rendesen eszem délben, mert főz rám a bonappetit. Itt is köszönöm hogy ajánlottátok, tényleg szuper. Ez a második hét.

Amikor csináltam a terhesség alatt a cukros diétát, akkor nagyon megtetszett, úgyhogy mivel van a bonappetiteseknek is cukorbeteg-kajájuk, és szimpi menü volt, azt rendeltem. Egy-egy napon mást is választottam már amikor nemszeretem kaja volt (pl rakott kelbimbó, vagy székelykáposzta (ezt amúgy szoktam néha szeretni, de most valahogy nem)), de egy nem jó étel volt eddig (a rakott kel (ezt mi kínaikelből szoktuk csinálni)), a többi több mint jó. Még a párolt zöldbab is, pedig azt kismillióféleképp el lehet rontani.

A másik meg az úszás. Mivel ugye most a térdem felmondta két hétre a szolgálatot, nem cseszek ki vele, és egy darabig inkább úszni járok, legalábbis elkezdtem: vettem egy havi bérletet, és eddig már háromszor voltam. Háromnegyed óra alatt megy most az 1000 méter (tegyük hozzá hogy 10 éve úsztam utoljára), utána egy két körös szauna, majd egy jó hajmosásos zuhanyzás. Nagyon kellemesen csalódtam a Puccos Fitnesszben, mert tényleg tök normális a vendégkör, és a személyzet is. Az öltöző szűk, de amúgy teljesen rendben van.

Amúgy kegyetlen érzés az amikor a háromnegyed óra vízi lét után másznék ki a medencéből, és hirtelen újra rámrakódik a tömegem. A vízben ugyanolyan súlytalan vagyok mint voltam régesrégen, de a szárazföldetéréskor pofáncsap a gravitáció realitása. Sírni tudnék... úgyhogy bemegyek inkább szaunázni, és ott bőg az egész testem. haha.

Most meg azt találtuk ki ebbel, hogy ő meg reggel fog menni úszni, ő úgyis koránkelő (velem ellentétben), de aztán lehet hogy nem válik be neki, mert mondjuk csak elfárad tőle. Majd meglátjuk ezt is.

én piszkosul elfáradok és felfrissülök is egyben, úgyhogy ilyenkor nem kell sokat nógatni hogy elaludjak.

azért azt még meg kell jegyezzem hogy ez a kis úszkálás kutyafüle ahhoz képest hogy mennyire megerőltető/izzasztó délelőttönként a két gyerekkel elindulni+játszóterezni+hazamenni. Az az igazi hárdkór edzés.

az úgy volt hogy akkor nekiállok csinálni vasárnapi ebédre sushit, de ha már nekiállok, akkor nem két darabot, és ez volt a baj, mert így egy talicskányi lett, de még szerencse hogy tesómék is szeretik, úgyhogy a maradékot kivittük nekik doggybag-ben (rendelős sushi tálca recycling)

(shiitake, surimi, füstölt lazac, pácolt retek, uborka, umeboshi)

sikerült életem legdrágább pudingját megcsinálnom:

csokipudingot akartam készíteni, fogtam egy zacskó csokipudingot, majd kikevertem 3,5-es tejjel, feltettem főzni, de nem voltam elégedett a várható végeredménnyel, úgyhogy tettem bele egy maroknyi mazsolát, ...meg egy fél tábla Amedei Porcelana-t (11793-as sorszámút) mert csak az volt itthon étcsoki.

igen, ez kábé olyan, mintha Dom Pérignon-t használnék bólé alapanyagnak.

nem is lett finomabb a puding, ellenben írhattam róla egy bejegyzést. én hülye.

(kis adalék még: ennek a táblának a másik fele, még mielőtt valaki azthinné hogy raklapszám ezt vásároljuk. Igen, 2008-ban már le kellett volna járnia, de szinte tökéletesebb volt most mint mikor megvettem)(másik update: mégsem ennek a másik fele, mert ez egy zöldpapiros volt, ez meg a P., de tökmindegy, ugyanakkor vettük mindet)(öcsém, mit összemagyarázkodok)

a hűtőt ellepték a penészes sajtok, brie sajtok, nyers sonkák, füstölt húsok. Tegnap egy raklap vöröstonhalas/lazacos/lepényhalas szusit rendeltem.

szóval végre nem kell aggódni hogy beteg lesz a magzat, mert már nincs bent. Két hete.

Boldog fél hónap fordulót szigorú Simonom!

hogy van itthon vércukormérőm. hiába lett tökéletes a 26. heti terheléses vércukrom meg az éhgyomri, ha pl ma reggel kiderül hogy 8 fölötti értéket produkálok egy sima próbareggelis próbával. múlt héten még csak 7-es érték volt...

úgyhogy szevasz triplacsokis muffin, helló diéta.

mai ebéd: zellerkrémleves, shiitakés párolt (de még ropogós) kínai kel, és virsli. ez annyira nem is rossz. hmmm