Tegnap megpróbálták feltörni eb céges kocsiját, de nem sikerült szerencsére, csak elbarmolták a zárat, így eb ott maradt rendőrt hívni, helyszínelőket várni (Budaörs CSI), trailert várni, csereautót intézni satöbbi, míg én itthon küzdöttem az elemekkel. Este 10 lett mire hazaért, de legalább hazaért, ugye. Legyünk optimisták.

Itthon a helyzet változatlan, azaz nem is, mert nem meséltem még a megtömött Zsófiról, akit immár minden etetéskor tápozunk, mostanában fedezzük fel hogy van olyan periódusa is hogy nem éhes, ilyen eddig nem volt ugye, mert vagy evett (volna) vagy aludt vagy bőgött. Most viszont van a jóllakott óvodás nézése is, meg amikor itt kamillaparker bowles-ozik a vállamon.

Tegnap a nagy vészhelyzetre való tekintettel tesóm átugrott hozzám mirwen-szittelni, de legalábbis megfogta a gyereket és beparancsolt a kádba hogy mostmár mossak fogat meg ilyesmi, meg talán nem ártana szellőztetni sem. Nem is értem mit fanyalog. Haha.