ma lesz az utolsó óránk idén japánon... kábé ennyi ami ma történni fog... illetve hogy tegnap megjött a fizu, és ma meg szépen befizetek eztazt... sorsolok megint hogy melyik csekk lesz most a nyerő amit befizetek. Izgalmas dolgok történnek, mi? Ma kiderült hogy az egyik volt kollégnaőm is elmegy, de ő se messzire, csak egy másik osztályra... hiába no, mindenki "menekül a süllyedő hajóról", ahogy ezt az egyik kirúgott írta a nagy botrányt kavart levelében... mondtammár hogy nem kaphatok fizuelőleget? nem hát... mertmár egyszer felvettem az évben. az senkit sem zavar hogy visszafizettem. mindegy, nemérdekel. nagyon reménykedem hogy egyszer mégiscsak sikerül feljebb kúsznom ezen a nyomorult létrán mégha nem is férfiból vagyok... már tuti expert lennék ha XY-os lennék. ezer százalék. nekem ne mondja senki hogy nincs diszkrimináció... dógozni azért jók vagyunk, de csak a szarmelókra. elvenni meg azért mégsem... fasza az ilyen amikor két szék között pad alatt van az ember.. pontosabban az ember lánya... egyébként micsoda fasságokat írkálok már megint?!
Ikeában veszek majd paplant magamnak jóól, mert ugye ikeások kitalálták nagy okosan hogy az ő huzatjuk csak a saját paplanjukra meg párnájukra passzol, így az ember fogja és a gombhoz megveszi a kabátot. de szerintem még így is megéri, hiszen csak az ikeában kapni olyan frankó huzatokat, amik nekem tetszenek... meg talán már nem is lesz rossz ha végre egy vadiúj paplanom lesz, nem az anyáméktól örökölt régi takaró... épp a múltkor néztem szét otthon hogy lassan csak teljesen új cuccaim lesznek, mert idővel kirostálódnak az otthonról hozott ideiglenes "kezdésnek jó lesz" eszközök: lábas, tányér, paplan ezmegaz... ez azért jó érzéssel tölt el: mégha félre nem is tudok tenni effektív forint formában, legalább magam körül kiépítem az életem/életterem
kedd... holnap meg szerda, mingyá vége megint annak a hétnek ami szinte el sem kezdődött, de az is röhej hogy már december van.... hol rohat el ez az egész év?! jaigen: mellettem ..ehheehh,... mais úgyvolt hogy gatyát veszek meg minden, ehelyett este nyolcik bennt güzültem, aztán haza, most megnéztem a Jabberwocky-t... Monthy Piton cucc, mégis elég gyengécske volt... szóval hazajöttem, megnéztem egy filmet, most megírom még azt a semmit ami történt velem, aztán olvasok egy kicsit és már vége is a napnak...
nemmegyek idén sehova. legalábbis ami pénzbe kerül: se bálozni, oda ugye ruha kellene, meg fodrászmegezmegaz, se szilveszter: iszonytatóan drágák a jegyek bárhova is, akkorinkább veszek egy (két) üveg pezsgőt, és itthonmaradok; se síelni... ez fáj a legjobban... a tél csúcspontja, megkoronázása volt. mindegy, kibírom.
meséltem már hogy mire jötem rá múltkor? hogy miért alszom olyan jókat itt... mondjuk az tuti hogy valami jó csíí van itt, mert még itt mindenki nagyon jót aludt aki itt volt, de nekem speciel azért jön be még plusszban is, mert egy másik 10esre nézek... lehangoló a válasz, mi? hátmég a magyarázata: kiskoromban otthon a gyerekszoba ablakából kinézve is ugyanígy egy párhuzamos panelra láttunk... szóval ilyen gyermekkori, mármár atavisztikus bevésődés... a lényeg végülis a fontos: jókat alszom :-) ...azért ez a másik tizesre való rálátás már gyerekkoromban is állandóan foglalkoztatott: hogy ki mit csinálhat épp. még szerencse hogy nem a 10.en lakom: már rég kikukkoltam volna mindenkit:-) egyszer nyáron kiültünk a Gellérthegy oldalába, a gellérttér felé néző részre. vittünk egy kukkert, és előre megfontoltan kukkoltunk jóóól :-) régiszépidők :-)
ésmégsemésmégsem! juhéjj! mondjuk majd'beszartam úgy güriztem, de csak sikerált valamit alakítanom! jippiiiíí!
asszem ma jön el a kiborulás órája... rámszólt a főnök hogy mi ez a sok elmaradásom... oké, majd elmondom.. ő kérdezte, elmondom akkor neki jól... de nem lesz benne köszönet, mert engem folytogat a sírás a düh...
hazaértem japánról. ehhh, kezdem egyre jobban elveszteni a fonalat... vagy ezt már mondtam volna? :-\ namindegy, hazafelé szép hideg idő volt, beugrottam még vásárolni is egyet, most fő a kaja kinnt a lábasban, fincsi lesz.
Casshern soundtrack-je megy... isteni zenék... legalábbis nekem nagyon bejönnek! és hiába fikázták szét a filmet magát, nekem az is nagyon bejött, már a látványvilága főleg... főleg amiatt.. hogy olyan megfoghatatlanul szürreális volt, hogy más volt és izgalmas és részletek... ilyen vagyok: a látvánnyal el lehet varázsolni piszkosul...kábé mint zenével... ha csak a zene van egyedül, és az jó, attól is teljesen paff tudok lenni... a mozi meg a a vizualizásról szól, kép-orgiáról... csak én voltam és a képek és nagyon bejöttünk egymásnak... illetve ő nekem. ehhh, átmentem megint érzelgős picsába, de micsináljak, ha épp a záróképsor gyönyörű zenéje szól hangosan körülölelve? :-)
ja, ma mégiscsak jött mikulás! kaptunk csomagot a cégtől. már nem ugyanaz mint volt régen, már sokkal soványabb kis szerény-mikulás-nejlonba csomagolt csoki+mikulásfigura+földimogyoró+szaloncukor párossal. a mikulásokat tökre utálom: miértnem lehet rendesen csokiból csinálni?? miért kell holmi "kakaósmassza" meg "tejbevonó" meg hasonló szarokból készíteni?! a másik mikulásnapi észrevétel: mostmár a költségtakaréskosság jegyében megjelent az a mikulás is, aminek ha leveszed a csomagolását, már csak egy határozatlan forma az egész, amit ha jobban belegondolsz - mit ad isten - pont be lehet csomagolni ...mondjuk husvéti nyúlnak is!! hát nem zseniális? egy öntősor két papír, és kész két termék! ráadásul a kakaósmasszából készül csokibizbasz már egy évig szavatos, azaz előre le lehet gyártani egy rakás formát csokiból, és just-in-time módszerrel kell csak mikulássá csomagolni, a megmaradtat lehet rögötön kezdeni nyúllá fóliázni..
még a hétvégén fényképeztem - mobilommal, ezért ilyen - egy feketére festett vas pinceajtón. csak úgy...
mikuláscsoki fogadott itt a melóhelyen.. ez aranyos volt a főnöktől. bezzeg az előző helyen... ott max álmodhattunk egy kis kedvességről... na, már meg is volt a hét eleji míting. széjjel untam az agyam megintcsak.
itt ül velem szemben egy kolléganőm, aki olyan idétlenül gyerekesen viselkedik, és magas fejhangon tud visítozni, és most tudtam meg róla hogy 32 éves... haarminckettttőőő.... tejóóóég... és itt szokta mesélni hogy így a barátjával, meg úgy a barátjával... persze nem akarja elvenni, mégcsak hallani se akar házasságról. a gyerek meg fényévekre.. a hugának most volt ultrahangja, mert ő bezzeg terhes már..., de mondjuk nem is kell olyan messzire tekintenem: elég a saját hugomat néznem: több éve együtt a sráccal, akivel jól elvannak, a srác ismétcsak hallani sem akar házasságról, szinte viszket tőle... a gyerek dolog ugyanígy, pedig simán mindaketten bennevannak a korban. ilyenkor elgondolkodom, hogy énis egy ugyanilyen kapcsolatban voltam, és talán jobb is egyedül, mint egy olyan párral aki nem akar igazán téged. igazán, teljesen... és nem úgy félbőlszeriből, meg "csakúgy" meg "hamármásnincs"...
most megmár kezdem összeírni hogy ha holnap megjön a fizum akkor miket kell vegyek. van egy csomó kötelezően megveendő cucc, de vannak ugye a karácsonyi ajándékok is. idén már kitaláltam egy csomó jó dolgot! :-)