helló krumpliföld, helló kapa! süt a nap, de már nemsokáig, mert látom a hófelhőket. Gusztustalanfejű újult erővel támadja a lelkivilágom a létezésével...jaigen: kifejtette hogy az operaház fantomja drága volt ugyan, de megérte mert sokszor volt színpadváltás, és sok gépészeti eszközt használtak: gépeket meg emelőket meg ilyenek... ennyi!!! ezért volt szerinte jó! beszarás... felnevettem ugyan amikor mondta, de utána gyorsan visszafogtam magam, mert rögtön lecsapott rá, hogy most biztos beszélgetni szeretnék vele, és elkezdte ordibálva mondani - mindig ordít.. megőrülök - hogy dehogynem fontos, mert a múltkor is látott egy színdarabot, ahol végig ugyanaz a színpadkép volt, és csak három színész volt összesen... hát mingyá összehányom, komolyan...