ehh, kicsit kifáradtam ma... fusi fura volt, de remélem lesz ez még jobb is

sikerült felkelnem... ejhh...

esküvői sütik. most értünk haza röpke 400 kilométernyi útról. barátnőm istenien nézett ki, a hangulat nagyon jó volt, az ajándéknak meg szerintem örült. úgyhogy sikeres volt a nap

egykor hazaindultam, esernyő nélkül jóé eláztam, otthon felszárítgattam magam, átöltöztem, és kettőkor már indulunk is az ország távoli csücskébe...

szombaton hatkor kelni nemjó dolog, de asszem hozzá kell szokjak mert innentől nincs hétvégém, csak fusi... hajatmostam, és épp szárítanám, ha helyette nem itt ülnék a gép előtt egy szál törölközőben és olvasgatnék. még ablakbecsukásra is lusta vagyok, így most lefagyott a lábam. negyedóra múlva viszont már indulok is.

ezt most teljes méretben megkapjátok, mert teljesen el vagyok ájulva hogy milyen frankón sikerült becsomagolnom... nos ezek a hímzett törölközők, és egy dobozt vontam be szép natúr nátron papírral, majd kibéleltem fehér selyempapírral. aztán a törölközőket összehajtogattam, átlátszócuccba csomagoltam, és bepakolgattam. majd a három szalaggal (világoskék, törtfehér, arany) körbekötöttem, és becsúsztattam a merítettpapiros kártyát. ezen nincs rajta, de van fedele is (minő meglepetés), amire ugyanezekből a szalagokból applikáltam az egyik sarkára és arany kontúrfestékkel felírtam a nevüket rá. asszem csini lett. (a képen olyan semmilyen, pedig élőben esküszöm szép, habos, könnyed és pihepuha)

nem ismerek magamra. illetve igen, mer én már csak ilyen hüje vagyok/maradok. de nem bánom, sokkal jobban bánnám ha nem tettem volna meg. a délutánt végighaluztam, elintéztem mindenféle ajándékcsomagolóanyagos nagybeszerző körutat, de egyre egyre járt az agyam, és csak arra vártam hogy végre érjek már haza és lenyomhassam a play gombot a Coldplay - Clocks ra. végtelenítettre tettem, és épp a lelkemet hímzem. kár hogy ilyen szerteágazó a minta. kár?

Ebsik kollégával meg elköltöttünk egy üzleti ebédet, majd kölcsönös gyárlátogatást tettünk, ahol kielemeztük a második ötéves tervet. A megbeszélést egy remek corporate jegeskávéval zártuk, majd elköszöntünk.

fejlemény nincs, és ahogy a sebességét ismerem, a következő lépést majd egy fél év múlva jelenthetem csak be, legyen az akár egy "legyünk csak barátok" vagy a "járnál-e velem"... dehát ez a szép az életben nem a gyorsvasút. vagymi.