azannya hogy esett a jégkásás hó délután! mostmeg, mikor jöttem az előbb hazafelé, már csak a ráfagyott latyak volt, meg a csúszkáló kocsik. az egyik elég durva volt: nyomott egy kézifékest úgy, hogy 180 fokot visszapördült, és átcsúszott közben a szembejövő sávon is.. pont a parkolóba. szóval direkt..  nem fosott hogy a trükkje ezen a síkjégen biztos összejön-e? két gyalogos is elzunyált mellettem, meg a busz is lassabban közlekedett. aztán mikor vártam a másik buszra, felvettem a sapkámat is és teljes lett a hómlesz imidzs: egy nagy cekker, egy esernyő, anyám kabátja (az enyémet otthonhagytam), a gatya amit most kifogytam és lóg rajtam, és a sapkám, ami halál nem megy ehhez a szövetkabátos egyveleghez: az a boliviai füles sapka megkötővel. (ez az egyetlen normális sapka, aminek jóó nagy része lelóg a fülre és rendesen meleg.)

ebsiknek egy kis maesti hó

folyamatosan jönnek a levelek hogy "Kulcsár Anita - player of the year 2004" és hogy szavazzak rá. de miéért? mert meghalt? attól még nem a legjobb játékos. már elnézést. miért csak a haláluk után kezdünk mindenkit értékelni? ez így sportszerűtlen, bármilyen morbidan is hangzik.

a nap hol süt, hol nem mert a felhők rohangálank el előtte, én szemben ülök az ablakkal így olyan mintha befüvezve nézném a stroboszkópot...

jóreggelt... szép randa esős szürke nap, de legalább péntek! tegnap este nagyszabású kompjúter megmentési akciót végeztem, ugyanis félő volt hogy fogok egy fejszét és széjjelhasítom az egészet ha legközelebb is két teljes percig kerreg hangosan a gép ha két ablak között váltok... már ott tartottam hogy bele-belerúgtam a gépbe...de csak óvatosan, nehogy még a vinyóm is tönkremenjen... viszont olyanokat káromkodtam hogy el-el hallgatott a felső szomszéd. aztán kisírtam a bánatok Dnek, hogy jöjjön azonnal mentsen meg, vagy engem, vagy a gépet, aztán leírta mélben hogy miket telepítsek: spybot, symantec, ill. zonealarmom már volt, és azokkal nézessem végig a gépet. aztán elkezdtem töltögetni, installálni, vagy hatvanszor újraindítani a gépet. aztán végrevégre elindítani a keresést a vírusokért: egy sem volt. kis ügyes vagyok! aztán keresés a fű alatt futó programokra. nos itt lett vagy hat találat, ezeket gyökeresen kiirtattam, és megtörtént a csoda! a gépem újra a régi fényében és sebességével: szinte száguld!

nagyapám azért nem hagyta ki hogy szóvá ne tegye, hogy "kilencvenkét éves vagyok, és nagyon egyedül! majd legközelebb eljössz ugye hozzám?" peersze... de ez olyan szörnyű, mert imádom őt, de ha egyszer elkezd beszélni, akkor egy hétig nyomja! és én jó ha szombaton délután hazaesek, vasárnap meg már jönnöm kell vissza pestre, és akkor ha elmegyek hozzá mondjuk vasárnap délben, akkor ötig simán beszél... és nincs szivem mondani neki hogy mostmár mennék, meg mostmár jó lenne anyuékkal is találkoznom, vagy akármi. szóval inkább a nyúlbéla megoldást választom: el sem megyek... fasza vagyok... amúgy meg nincs is egyedül, mert a nagybátyámmal lakik együtt, meg mindennap ottvan a nagynéném is, de ez egy másik tészta... a másik meg: mikor élem én meg a kilencvenkét évet? sohanapján kiskedden. negyvenévesen elvisz a gyomorfekély. ...és amikor rákezd a nagyfater az egésznapegyedülvagyok mondókára, akkor csak azt szoktam gondolni, hogy "nagypapa, én meg 27 évesen vagyok egyedül" ... irtó jó sztorikat is tud mesélni, de amikor belelovallja magát az önsajnálatba akkor azért néha a hajamat tépném: hogy a nagyapám ilyen, hogy az anyám ilyen, hogy mindenki ilyen, és ami a legrosszabb, énis ilyen vagyok tuti, csak még nem ilyen teljes pompájában virágzik a nyavaj-nyavaj.. illetve... nos, asszem ez a blog az amit telenyavajgok.. én blog, anyám az esti egyórás telefoncsevej, nagyapám meg üres kazettákat kér mindig, és arra mondja a dolgait fel, vagy ha valakit elkap, akkor annak. szóval végülis mindenki blogol a maga módján. ehhheehhh

beindult egy kicsit a melókedvem és ez ittmarasztott. ez jóóó... ma legalább nem fogok félórát forgolódni este elalvás előtt lelkiismeretfurdalástól gyötörve, csak 10 percet. heeehheehh... najó, azért nem veszem ám a lelkemre annyira, csak egy picit: túl jó ember a főnök ahhoz hogy megtudja hogy milyen egy lézi perszön birok lenni...

anyu meg ma 50 éves... és perszehogy elfelejtettem hogy ma van a szülinapja... frankó vagyok...tesóm hívott - ő nagy király mindenféle emlékezést kívánó dologban, és rólam meg tudja hogy a nevemet is elfelejtem-  szóval hívott hogy telefonáljak mostazonnal haza szülinapot kívánni. és jólsikerült, meg anyu örül meg minden. namostviszont húzok haza.

az előbb épp nekilendültem a melónak, erre idejöttek cseverészni... most megint egy félóra mire összeszedem az erőmet hogy nekiálljak újra... ááá....

nna, kiderült minden. az ügyintéző srác kedves volt, így gondoltam megóvom őt rettentő haragomtól és csak civilizáltam álltam neki... szóval már megvan az új szerződés, és csak 11e lesz a havidíj, de a számlát már hamarabb állították ki, így majd a következő számlánál lesz 11e, és az előző havit (mostanit) akkor kompenzálják... ekkor megnyugodtam egy kicsit, de elkezdtem kötni az ebet a karóhoz hogy dejszen kilencezres havidíjról volt tavaly még szó, nem 11e-es... aztán mikor nézegettem a kezemben a papírokat, észrevettem hogy csak én néztem el: a kilencezres az a Kábelnet hobbi, de nekem kábelnet otthon van. szóval csak sikerült megint beégnem. aztán kis röhigcsélés, bocsánatkérés, megköszönés, majd gyors telefonbefejezés. de a projekt letudva, havi három rugó megspórolva.

katpam tegnap az axelerótól egy számlát... a havi számla. hát nem ugyanúgy 14ezret számláztak ki mint eddig??!! pedig kitöltöttem, aláírtam lefaxoltam minden szentszart!!! húdekurvamérges vagyok! most viszont, még mielőtt telefonálnék nekik és a hajukat leüvölteném, utánézek hogy pontosan mit meg hogy, nehogy beégés legyen belőle, és nyugodt szívvel oszthassam az átkaimat...