tegnap KCS barátosnémmal megint voltunk a Kisrablóban jó kis pletyipartira, ami már csak azért nagyon érdekes, és nagyonjó dolog, mert eléggé egy rugóra jár az agyunk, és nagyon átérzem az ő problémáit és viszont, és röhögés könnyfakadósan, és csillogó szemek meg persze az elmaradhatatlan tatárbeefsteak egy-egy fej nyers lilahagymával, vörösborral, hmmmmm....
A feleség így szól jól szituált férjéhez: "Karácsonyra egy olyan meglepetést szeretnék, amely 4 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100-ra, leginkább tűzpiros színben"
az ajándék
költözés, romok tetején, de mostmár legalább az új helyen, mint egy nagy hangár, vagy mégminkább most egy nagy osztályteremre emlékeztet, ahol véletlen összevissza csúszkáltak a padok. még csak az asztalok székek meg a számítógépek vannak itt, a többi cuccot majd valamikor megkapjuk. a székek legalább viccesek voltak: azt mindenkinek saját magának kellett áthoznia, és mivel egy másik épületben vagyunk, elég mókás volt végigrodeózni az egyik épületen, majd az udvaron, majd a másik épület. felfejlődtünk kettesével, és hátrafelé mint a killboatosok, nyomattuk vezényszóra a tempót lábbal, végig a folyosókon, aztán majdnem lezúztuk a falat is
livin' on the edge