kaptam úgy két héttel ezelőtt egy postai értesítőt hivatalos levél vagymiafene érkezéséről. Gondoltam hogy egy késedelmes befizetésem miatti felszólítás vagy valami hasonló, - ismerősek az ilyesmik errefelé, lustadisznó-házán. Aztán jött a múlt héten egy felszólítás hogy ugyan vegyem már át, tegnap meg megjött az utolsó felszólítás. na, ennek a fele se tréfa, már csak harmadikáig vehetem át, úgyhogy most vagy soha: nagy szájhúzva elindultam a postára, kedvem semennyi, állandóan ezer hullafáradt ingerlékeny ember. Nos véletlen nem volt sor, de mikor sorrakerültem, szólt a csajszi, hogy nem jó ablak, menjek át a másikhoz.. dehiszen ott nem is leveleket adnak ki, gondoltam, és már gyanakodni is kezdtem hogy mi a szart csinálhattam, hogy speciális ablakban, speciális embertől kell átvegyem a - feltehetően - speciális levelet? Vagy lehet hogy rögtön Igor és Szerjózsa vár majd annál az ablaknál, hogy behajtsanak? aztán félve odaadtam a papírcetlimet. erre a nőci, sóhajtott egyet... ennnnyire rossz a helyzet?? azzal elővett a papírom alapján egy FŐTÁVos csekket kilencezerhétszázhét forintról. nabassz, ennyi zsém már három hete se volt, ezt hogy fizetem most be? - Itt írja alá! - dugja az orrom alá a csekk egyik sarkát. Miiii? hogy most kéne ezt befizessem? Rájöttem közben hogy ez a főtávos tartozásomom pontos összege, ...szóval ez lenne az... Aztán gyorsan sorbavettem hogy még melyik szervemet adhatnám hirtelen el - mondjuk a vesém? abból még talán fussa... itt jártam a gondolataimban valahol, amikor egyszercsak kinyitja a csaj a fiókját, és elővesz belőle egy ötezrest, majd három ezrest, aztán még hétszázhét forintot, és a legnagyobb megrökönyödésemre odatolja elém... ????? miiiii??? szerencsére csak tátottszájjal hápogni bírtam, meg fehér képpel felmarkolni a cuccot, még mielőtt meggondolja magát, és kirohantam a postáról. aztán hazáig csak bambán bámultam ki a fejemből, meg siettem ahogy csak bírtam, és otthon megnézve a főtávos emlékeztetőn _tényleg_ 9707 forintnyi lejárt határidejű tőketartozásom van... vagy lehet hogy az a minusz jel ott előtte azt jelenti hogy túlfizetés? namindegy, a lényeg hogy az előző posztban nagyon sikeresen imádkoztam, mert a cégnél is elég jól beállt a kapa kezembe, és szorgosan forgattam, aztán meg ilyen - számomra - csodaszámba menő esemény milyen már, hogy a FŐTÁV fizet nekem??
ennek a fele se tréfa, holnap vennem kell egy jókiállású fiatal bárányt meg egy máglyáravalónyi tüzifát

jó kis eseménydús februárnak nézünk egyébként elébe. ez igen örömteli. lesz itt DZs barátosném búcsúbulija is, meg szpesöl mozik, meg bladerunnaz meg csoki ropi napszemüveg... jó lenne ha egy jogsi is beleférne, illetve várom még Szupertitkos Projekt zárását is.

most viszont kitartást kérek a munkámhoz minden olyan istenségtől aki olvassa a blogomat, vagy hallja ami a fejemben tompán kong zúg

vannak olyan napok, amikor az ember jobb lábbal kel fel, mosolygós, még a bőre is szép sima és makulátlan. a haja pont úgy áll ahogy kell, ruha és a smink is tökéletesre sikerül. Amikor belenézel a tükörbe indulás előtt, és egy jóízű mosolyt eresztessz meg a tükörből visszatekintő arc felé, mert úgy ánblokk okés a helyzet. Nos ez nem a mai nap. és nem is lesz ilyen a héten...

kép tegnapról

egy negyedóra, és ismét indulok rombadönteni a harmadik kerület amúgy is botrányos forgalmi helyzetét. Beware!

most értem haza. remek, hogy ilyen gyorsan, és még egy csomó időm is lesz ma, épp ezen filóztam, amikor a kollégám befordult a ház elé. Ott meg két tűzoltóautó, egy mentő meg egy rendőrautó villogott ezerrel, és közben az egyik tűzoltóautó meg épp nyomta felfelé a darus létráját benne három tűzoltóval, persze egy rakás ember megállt nézni az egészet, főleg én, hiszen én vagyok a legnagyobb katasztrófaturista, meg különbenis, nem mindennap lát az ember lánglovag akciót. lángoló tízemeletesből sikítozó embereket menteni, meg kiugráltatni a nagy gumiszőnyegre, meg villogók, meg halálhörgés meg sziréna... ehh, itt semmi ilyesmi nem volt, pedig kerestem a tüzet vagy füstöt erősen, de semmi, aztán az ötödiken megállt az egyik ablaknál a daru, és egy szép mozdulattal betörte az egyikőjük a bukóablak üvegét, majd kidöntötte, utána meg bemászott.... aztán lényegében ennyi... de ez is iszonyú látványos, főleg ha a saját lépcsőházamban történik mindez. mikor végre kivettem a kocsiból a cuccaimat, és megindultam a ház felé, azért elbizonytalanodtam, és odamentem a tűzoltókhoz hogy akkor most bemehetek? a legszélső bólogatott, meg kedvesen mosolygott, úgyhogy meg mertem hirtelen kérdezni hogy mi történt itt, amire csak annyit felelt hogy "csak kiszellőztettünk a néninél ott fennt az ötödiken", aztán mikor látta a rosszalló tekintetemet, kijavította: "nem tudtak róla már sok ideje a szomszédok, aztánmeg ..." és innentől nem értettem igazán, mert hadart, én meg nem mertem megkérdezni mégegyszer. hülyenő. és besomfordáltam a tekintetek kereszttüzében a kapunk, és jobban lámpalázas voltam mintha színpadon premieren lettem volna, annyian bámulták még mindig az eseményeket. aztánmeg lélekszakadva rohantam fel a lakásba, kettesével a lépcsőn, kulcsot alig bírtam beletalálni a lukba, majd remegős térddel ledobáltam a cuccaimat a szélrózsa minden irányába, és jöttem megírni, mert tudom hogy ha az ember felhív ilyenkor valakit, a másik nem érzi át a félelmetesen izgalmas mivoltát a helyzetnek és makszikum hülyének néz...
ja, csak zárójelben jegyzem meg hogy pont nálam volt a fényképezőgép, úgyhogy csináltam egy rakás képet, de talán mondanom se kell hogy az adatkábele nincs nálam. mikor ezt észrevettem, majdnem sírvafakadtam... ^BASSSZAAMEEEEG, ahogy Dan mondaná

és most elindulunk krumpliföldi "vörksopp"-ra az isten háta mögé egy kis vadászházba. állítólag még gsm sincs, nemhogy gprs, neadjisten 3g, úgyhogy nemhiszem hogy tudok írni. azért legyetek jók, holnap este már jövök is.

A Lepra ellepett, igaz már tegnap is, de ha nem megyek emberek közé, akkor nemérdekel. egyébkéntem egy baromállat vagyok, mert minden fontos meg hivatalos ügyet az utolsó utáni pillanatig halasztok. most is két kézzel kell imádkozzam hogy még időben befusson adóvisszaigényléshez egy igazolásom, amit az én hibámból nem küldtek eddig, mostmegmár nemtudom hogy majd elfogadják-e még... ehh