Öt hónapba telt mire végre maradéktalanul szavakba tudtam önteni a születéstörténetet. A luca széke kutya füle ehhez képest. Egy mondat itt, egy mondat ott, egy bekezdés újra, majd újra, aztán itt foghíjas, ott hiányzik még valami. Nem jó, nem adja át.

Ez is csak egy rossz kísérlet egy leírhatatlan dolog megfogalmazására.

a cumi neki kábé erre jó 

tegnap kimenekültünk tesómékhoz a nagy meleg elől, és a kertben árnyékban töltöttük az időt, nagyon jó volt, Zsófi is hatalmasat horpasztott a pléden délután, viszont estére éreztem hogy valami nem kóser, és most reggelre kristályosodott ki hogy napszúrást kaptam, szerencsére az enyhébb fajtából, de akkor is, itt ülök, zsibbad a fejem a fájástól, meg taknyos vagyok. Ablakok becsukva, hogy a meleg ne jöjjön be, de majd kénytelen leszek a folyosóra kinyitni az ajtót hogy legalább oxigén jusson be ha majd elhasználtuk az összeset. 

klíma. miért is nincs? mert spúrgéza vagyok, és nem akarok sokáig itt lakni, és úgy gondoltam hogy már nem akarok a lakásra invesztálni. persze ezt a döntésemet sosem meleg napokon hozom, de hőségben már ritkán találni klímaszerelőt... No meg ha klíma lenne, akkor tuti amint melegebb lenne kicsit, már menne is, és méginkább nem mennék itthonról el.

de én most balra el, mert beveszek valami fejfájáscsillapítót