az az én bajom a nagy otthonszülés-pártiakkal hogy azt nem veszik észre hogy nincs olyan hogy demokrácia ebben, meg választhatóság, mert vagy ez, vagy amaz van és csókolom.

Vagy sok-sok doki, kórház, bürokratikusnak tűnő terhesgondozás, vagy a másik véglet, a bába, no-orvos, és a fa tölcsér magzathallgatónak. (ez utóbbi pl svédország...)

és azzal ha az otthonszülést forszírozzuk, én, aki orvospárti vagyok a végsőkig, az nagyot koppanhat, mert egyszer csak aztmondják a zokosok hogy oké, ha háborítatlanság kell nektek, akkor nesztek, és kiraknak a tyúkólba a fasámlira hogy szüljek ott szép egyedül.

szóval dobog az a kis szivecske, na. Tegnap voltunk ultrahangon, és azthittem hogy ez így másodjára már nem lesz olyan megrázó, de súlyosat tévedtem: ezt nem asszem soha nem lehet megszokni... 9 miliméteres kis lény... kis tüp-tütüpp-tüpp-tütüpp hangosan a hangszórókból.

...és ha lehet, még több kérdés a "most akkor hogyan tovább?" témakörben, mint elsőre

még mindig nem csináltam meg se a 13., se a 14. havi képeket, azért megpróbálom legalább kicsit összeszedni magam

Adatok: kb 9 kg lehet, a fosóshányós nem igazán jó hizlalókúra, magasságra talán nőhetett kicsit, de nem sokat. A feje meg az orra viszont tuti nőtt. Kicsi hosszúhajú lufifej. szmájli. (a lába: 18-as cipője még épp jó á)

Alvás: este 9 körül alvás, hajnal 1-kor etetés, reggel 5-kor etetés, majd 8-kor kelés.

nappal: 12-2-ig, illetve du. 5-6-ig két alvás.

Napirend: most úgy 8-9 felé kel, délelőtt itthon vagyunk, 10 felé reggelizünk valami kása szerűt, majd játszunk, olvasunk, vagy már elvagyunk egymás mellett, esetleg nézünk valamit a "tévében", aztán délben leteszem aludni, alszik majdnem két órát, utána megebédeltetem hús-zöldség félével, összekészülünk és lemegyünk a játszótérre (kafa máltai játszótér van itt nekünk rögtön kettő is), kábé két órát vagyunk ott, aztán haza, kis teszvesz után megint alvás jön, már csak egy rövidebb, majd amikor felkel megetetem valami gyümölcsössel, aztán már itt van apja is, ilyenkor van hogy elmegyünk még a városba erre-arra, de van csak hogy itthon játszunk, aztán eb elviszi Zsófit fürdeni úgy fél9-9 felé, és leteszi aludni. Éjjel meg a két etetés 1 és 5 körül, aki épp jobban felébred rá.

Evés: tápszer: jellemzően már csak este-éjjel, de ha kocsival utazunk akkor ott is mindig még megeszi.

más kaja: üvegesek, pürésített mi kajáink, bármi. Nem nagy evő, inkább küzdelemm az etetés még mindig, de azért van kivétel. Legjobban a tökfőzelékes 8-hós univereset eszi, de ma pl spárgát rágcsált. A tökmagért meg ölni tudna (apja kibontja, ő meg elropogtatja). (aprómagvasok, tojásfehérje, tej és mogyorófélék még mindig tiltólistások).

Nagymozgás: domboldalon fel meg le, ez az új kísérlet, és vastag réteg gyöngykavicson is teljesen stabil már. Egyre gyorsabban lép, mármár szalad, de legalábbis igyekezni kell mostmár utána. Pocsolyában direkt tapicskol, elkezdte maga után húzni a húzós játékát keresztül a lakáson, és ez a hónap a ruháskosarak hónapja, abba ki, majd vissza vég nélkül. Kismotorra már rá lehet tenni, és van hogy egyet-kettőt taszajt magán, de aztán spuri le onnan. Behúzott nyakkal elrohan ha épp olyan kedve van, vagy viccesen el akarjuk kapni.

Finommozgás: csattot hajába akar tenni, enyémből ki (ez gőzöm sincs amúgy milyen mozgás, csak cuki), pohárból cseppmentesen iszik (még én fogom), csőrös poharat magának végre megfogja és meg is dönti magasra (ugyanis cumisüveget soha az életben meg nem érintett még... igen, a kocsiban is én fogom a tápszeres üveget). Simogat más gyereket - illetve üt. ehhehh. Pancsol. Jön segíteni (enni, teregetni, mosogatógépbe be/kipakolni)

Fog: felső két szemfog tegnap este törte át az ínyét, úgyhogy a négy örlővel és a nyolc első foggal együtt akkor már 14...

Eü: erre a hónapra a vírusos hányósfosós volt meg takonytenger, de szerencsére fújja az orrát, úgyhogy legalább orrszívózni nem kell, illetve két napja valamiért teljesen barátságosan elfogadja a nurofenes fecskendőben a kimért háromféle gyógyszert, pedig régen ebből nagy cirkusz volt

Beszéd: kezdődtek a szótagok. A "NEM" (így nagy betűvel) az megy ofkorz. Aztán: apapapa (apa), anyanyanya (anya), pápápá (pápá) éb ébi (évi), tó (autó), ku (kutya) stb... a "jó?" kérdésre jön a bólogatós "jjjo" válasz, ha úgy gondolja hogy tényleg jó. Ma tanultuk a paralelepipedont, holnapra biztos az is menni fog. (énekel)

EC: vettünk bilit. persze már nem tudom ráültetni. ehh

Hordozás: háton (és gondolkozom erősen hogy mi lesz ha 1: nagyobb lesz a gyerek-hasam, 2: megszületik a kisebbik télen)

Babajelek: integet, mutatja az apa, a séta (kint), tápszer (tej), még, elég, enni, madár, fürdés, kutya, alvás jelét. Az új: "cica", "medve", "autó", "olvasás" (könyv). (nagyon cuki az "elég", ahogy ha épp azt akarja hogy vegyem ki az etetőszékből, vagy a hintából, vagy hagyjam abba amit épp csinálok, akkor csak fogja a kis kezét és rázza.)

Egyéb: először láttam hogy igazán szeretettel ölelt magához egy plüssálatot ami nem volt szőrös - tehát nem a szőrtől esett extázisba. Meg utaztunk először vonaton -kettesben mentünk le anyámékhoz vidékre. illetve voltunk szállodában gyerekmedencében. Énekel (bééébi-bééébiii....) magas hangon.

És a hónap képekben (holnap megszerelem (remélem))