semmi nem történik. az első nyár hogy várom hogy vége legyen már. 117 nap van még hátra. Szeptember 29 a műtét időpontja. most már ezer százalék hogy megcsináltatom (gy0morbypass) fél évet kell várni a szülés után, ezért a várakozás. 

most csak túlélek.

amúgy ahogy ez szokott lenni, a jobb idővel a kedv is jobb. Jól vagyok egyébként, a depis posztok mindig a legalja a kedvnek. Most már csak magamat nem bírom. Illetve a lassan hat éves dilemmával nem jutunk sehova, a költözni/építkezni dologgal. Mondjuk vészforgatókönyv alapján még jó pár évig el tudunk lenni itt, de az már azért szűkös lesz ahogy nőnek.

ami viszont pozitívum: legalább azt már kitaláltam hogy Zsófit waldorfba szeretném íratni. Persze ellenszél az van. de itthon annyira reménytelül szar most az egyéb oktatás hogy nincs kedvem máshoz. Mondjuk még most lesz csak nagycsoportos, de most jön a beiratkozás/felvételi időszak is. mármint tavasszal.