| 2004-04-06 - 21:45 |
| ma micsoda fergeteg! utaztam a buszon, fülemben szólt hangosan a Candlebox és úgy a gellért tér felé felszállt egy srác a buszra, gyönyörű fejforma és szép arc... szép vékony ujjak... és véletlen összetalálkozott a tekintetünk, és onnantólfogva szinte minden percben megint... az egyik megállónál még át is állt az én oldalamra, majd ...leszállt,... leszállás előtt széttárta a karját és rámmosolygott... én meg vissza... aztán meg csak mosolyogtam magamban tovább... meg persze kicsit értetlen is hogy hogy lehet ennyire hülye ha már ... namindegy. szép estém volt az már biztos... |
| 2004-03-23 - 11:05 |
| most borzalmasan elegem van. a munkahely egy fos. csak a bürokrácia meg a szivatás... új munkahelyet kell keressek. mostmár tuti.
iszonyat brutál álmom volt az este... hogy esküvői ruhában állok, és várom D.t mert hozzá megyek feleségül. erre beállít az exem két feltünően helyes pasival és közlik hogy jöttek végignézni... aztán valami borzasztó kiabálás és dulakodás közepette kiebrudalom őket.. kábé három óra alatt... és a férj-jelölt meg sehol... és nem is akar jönni... én meg ott állok a ruhámban, kinntről meg csúfondárosan vigyorognak az exemék... brrrr |
| 2004-03-17 - 10:22 |
| tegnap eldöntöttem hogy elmegyek két hét múlva a buddhista hétvégére.. kíváncsi vagyok hogy milyen lesz.
a tavasz teljes pompájában támad. gyönyörű volt sétálni reggel a friss levegő, a sok napsütés és a kellemes meleg... egy csomó fa meg bokor rügyezik már, és a ház előtt meg virágzik egy fa... asszem szilva. nagyon szép, üde kis virágai vannak |
| 2004-03-16 - 10:36 |
| tavasz. na entlich.
tegnap jöttem haza síelésből. ausztria gyönyörű, főleg a hegyek, meg a hó. meg minden. tiszta nyugi volt, és borzasztó relaxáló ülni a felvonón és csöndben szelni a levegőt felfelé a csillogó hó felett a kék ég alatt... persze első nap piszkosul megszivattak: felvittek egy pályára, ami onnan fenntről valami rettenetesen meredek és félelmetes volt... mind a 2000 méter ott tátongott meredeken alattam... úgy egy óra alatt sikerült leérnem az első részén, majd megint megakadtam. itt már nagyon sokan voltak, és nem tudtam suttyomban leoldalazni, úgyhogy csak álltam ott bénán, és csorgott rajtam a víz.. ekkorra a türelmem is elfogyott, mert mire megjött Z., már el is kámpicsorodtam hogy ez borzasztó .. itt száguldoznak mellettem az ötévesek, én meg itt halok meg mindjárt... aztán valahogy lejutottam (már magam sem tudom hogy) és egy kies részén a pályának hirtelen rájöttem az egészre.. nemtudom hogy mozdulatot hogy lehet elfelejteni, illetve hogy lehet hogy újra "eszembe" jut, de megtörtént. meglendült valahol egy varázspálca, bennem meg újra szétáradt az öröm, és csak vettem a kanyarokat egyre bátrabban, és a végén újból felmentem a pályára... önszántamból.. nemgondoltam volna ott fennt ezt akkor :-)) majdnem két és fél óra volt az első lemerészkedés, utána viszont már egész nap fel-le ... nagyon jó volt. délutánra mondjuk a bakancs ki is kezdte a lábam, ami másnap borzasztó izomláz formájában támadt vissza. de a lényeg a lényeg: gyönyörű időnk volt, borzasztó jó társaság, és fantasztikus síelés! még mindig és már megint. (jól le is égett mindenkinek az arca...:-)) buddhizmus: nagyon érdekes ahogy becsurrant véletlen az életembe és érzem hogy megfogant. hogy ez nem hagyott hidegen, hogy foglalkoztat ... és speciel nem nagyon tudom még hova tenni a dolgot. megnyugvás és bölcs derű. ezt látom az egészből, illetve L.ból, aki az egészet megmutatta. |
| 2004-02-09 - 14:59 |
| fuck everything.
nem jön ez össze hogy én írkáljak magamról... mondjuk nem is történt semmi érdekes. Tanakával levelezgetek, meg dolgozom, meg élek... ennyi. |
| 2003-10-31 - 22:41 |
| ez a naplóírás nem megy nekem. nemtommiért. talán vannak emberek akik hiába küzdenek, akkor sem fog menni nekik ha megszakadnak... hogy is van ez? predesztináció? lehet.
semmi... egyre szegényebbnek érzem magam. már pénzügyileg. ugyananyit keresek mint régen és mégis minden egyre drágább és csak azt veszem észre hogy már megint kifutottam már megint meg már megint. nemhogy félretenni.. ááá... most csináltattam hitelt, dehát ez úgy van ahogy sejtettem: így mindig minuszban leszek ezt érem el. najó azért annyira nem sír a szám, mert valami extrakiadás mindig befigyel. volt a németország nyáron, aztán nyár végén tunézia, most meg vettem azt a klassz kis mp3lejáccóm. hmmm... nagyon tetszik. meg a zenék. mer ugye miért is vettem? mert olyan isteni zenéim vannak mp3-ban. mind cdn... és van egy cd amit most nem tudok "letenni", és álmaim netovábbja volt hogy ha már úgyis egyedül vagyok, akkor legyek teljesen izolált amikor utazom is... csak én és a zene, és mindenki körülttem csak díszletek a nagy klipphez. csak hallgatom és elmerülök a zenében... összefonódok és eggyéválunk... spirituálisan vagy mentálisan teljesen rendben vagyok. zenék körben-körben... ellenben kezdem érezni az égető hiányát a társnak. lelkileg testileg. nincs aki öleljen, nincs aki szeressen és nincs akit szeressek. borzasztó magány tud rámtörni néha. igazából szinte lehetetlennek érzem hogy valaha is még találkozzam egy olyan valakivel aki szeret és én ugyanúgy viszont tudom szeretni. és ezt az állapotot ketten meg akarnánk őrizni. egy szerelmet, egy társat... jó cipőt sem találni, pedig erre külön szaküzletek vannak, hát akkor hogy a francba?? már megint visszasírom nagyanyáink kiházasító intézkedéseit. mert ahogy mindig is éreztem, sztem könnyen meg tudnám azt is szokni ha valakivel csak úgy "kiházasítanának" mint tették ezt a régiek. mondjuk ez az idő elmúlt azért szerencsére. vagy már a fene se tudja hogy mi a szerencse és mi nem. |
| 2003-10-09 - 15:22 |
| hát kicsit régóta nem írtam. de ez van.. rohannak a napok, rohannak az események. a legfontosabb hogy sajnos végetért ez a lázas-szerelmes dolog. sajnos-sajnos. amilyen tornádószerűen jött, lerohant, ugyanúgy hagyott el... ellenben most nagyon élvezek egyedül létezni. a hétvégén például átrendeztem a lakást, és mostmár végrevégre kezd kialakulni hogy hogy lesz igazánjó. vagy hat tele szatyornyi cuccot dobtam ki pakolás közben, és ezek mind-mind papirok voltak.. sulis dolgok, szakdolgozatos cuccok, levelek, kinyomtatott szarok meg ilyesmi. röhej... 6 tele zacskó... de amint összeszedtem a szobából és kikerült onnan, máris megkönnyebbültem. kitakarítottam. egy csomó mindent. a lelkem is a múltam is kicsit...
jaigen! beiratkoztam japánra is! király! ma lesz a negyedik óránk, és már végig is vettük a hiraganákat. |
| 2003-09-01 - 12:19 |
| uhh-uhhh, már nem is merem leírni amik történnek, annyira űberromantikusak és tiszta érzékiség az egész... aahhhhh.....
pénteken bnőméknél buli volt, ami egész jól sikerült, csak sajna ottvoltak a tesójai is, (huga, meg nővére) ez meg egy kicsit blokkolt. ők ugyanis nem voltak hajlandóak se inni, se résztvenni a poénkodásokban, szóval szépen meg-megült a hangulat néha, de azért összességében naaagggyon jól sikerült. aztán szombaton szépen hazarobogtam anyámékhoz, ahol végülis egész jó volt, meg még szüreteltünk egy kicsit, amiből 20 liter must lett. valami istenifinom most minden szőlő! még az a rossz fekete borszőlő is hamvas-édes volt hmmm!... meg végre megtudtam nézni egy videót, amit már régóta kölcsönkaptam, és még az is nagyon tetszett (Ozu - I was born, but...) . mondjuk anyámon már érzem hogy kezd besokallani a japános szarakodásaimmal :-))) így lehet hogy csak ezt az egy filmet nézhettem meg... vasárnapra meg úgy lehűlt az idő hogy elő kellett venni a hazaúthoz télikabátot. kicsit gáz így egyik napról a másikra. tegnap még 35 fok, ma meg csak 15... no comment. mindenesetre télikabát az isten, mert ete az mentett meg: ugyanis a vonatnál várt már, és elmentünk sétálni a margitszigetre a "szokásos helyre"... vicces volt, mert simán nem lehetett leülni, annyira vizesek voltak a padok, így egy pad előtt ácsorogtunk ölelve. meg még el is kezdett esni is, de már kit érdekelt? azért néha fel felkuncogtunk amikor észrevettük hogy akadnak még ilyen hülyék mint mi, hogy vasárnap este 10kor esőben meg hidegben elbotorkálnak a margitszigetnek erre a messzi csücskébe :-) szóval egy botrányosan finom ölelés-csókolózás...aztán meg egyszercsak úgyéreztem hogy most rögtön muszáj megsimogatnom az arcát... és csak simogattam és végtelen jóóó volt... hmmm...boldogság és nyugalom és finomság.... |
| 2003-08-28 - 15:06 |
| margitszigeti-romantika-tömegnyomor. de szerencsére viccesen alakult a dolog :-)
most annyi dolog van, hogy nincs is időm leírni :- ) |
| 2003-08-25 - 18:18 |
| tegnap este westbalkánban kezdtünk, Belga koncerten. késtek jó másfél órát, addigra barátnémmel már elég szépen néztünk ki, aztán végre jöttek a srácok, és irtó jó bulit csaptak. áramszünet lett, így eljöttünk onnan, és ZPben kötöttünk ki. itt is sokat ittunk, én meg egy sikertelen manőver következtében egyszercsak akkorát taknyoltam a földön hogy a tenyeremet fel is horzsoltam :-)) hát ez kész... ez annyira borzalmasan visszataszító, meg nevetséges meg rém siralmas, hogy reggel bűntudatból felkeltem, és gyorsan kimosattam a koszos gatyám.. huhh, azóta is ha rágondolok, rosszulvagyok :-)
despite all, fergetegesre sikeredett a buli |
| 2003-08-21 - 15:22 |
| kedden a szerdai szünetre való tekintettel egy piszoknagy bulit terveztünk, ami eleinte nagyon nem akart összejönni. ugyanis mindenki aznap akart elmenni ugyanígy bulizni mint mi, és minden szórakozóhely tömve volt. elmentünk vagy ezer helyre, de semmi.. csak tömegnyomor. aztán végül kikötöttünk a Romkertben, amit igencsak szar helynek gondoltam, és amiért annak gondoltam, az igaznak is bizonyult: icipici hely, és naaagyonsok ember. nos mire ideértünk, már jóval éjfélre járt az idő. meg valami nyolcvanasévek zenéje volt, uhhh.. aztán ittunk, és egyre jobb lett minden körülmény :-) aztán mégjobb, majd nagyonjóóó :-) és az egyik haverunk összelökött a szerelmemmel, és így kicsit tántorogva is, de végre a karjaiba estem (nem akartam engedetlennek látszani :o)), és miután a karjaiba estem, egyre inkább összefonódtuk, majd megtaláltuk egymás száját is, és innentől fogva végigcsókolóztunk az egész maradék estét, meg nevettünk, meg ölelkeztünk, aztán szinte a grabancomnál fogva hazavittek, itt gyorsan felsomfordáltam (már amennyire az ital ködén át láttam) a lakásba és beájultam aludni.
másnap kettőkor ébredtem, aztán lassan összeszedtem magam, és 6-ra már értem is jöttek és irány egy kertiparti. itt most nagyonnagy büszkeséggel töltött el hogy még sosem sütöttem/főztem wok-ban, és mégis olyan isteni-finomat rittyentettem, hogy az csoda volt! de komolyan... meglepődtem erősen. a csirkehús mintha porhanyús rákhús lett volna, hmmmmm, és a zöldségek... :-) ez volt a nap fénypontja, úgyhogy a csúcson abba is hagyom :-) |
| 2003-08-18 - 10:58 |
| hétvége otthon, repülősnappal egybekötve.. sajna nem jutottam ki, mint ahogy terveztem, így csak a kertből napozás közben hallgathattam illetve ha egykét gép közelebb merészkedett, akkor akár láthattam is... igazán nagyon sajnálom hogy nem mehettem, de ha apámat is ki akartam volna cipelni, az már kőkeményen sokba került volna, énmeg most levagyok gatyásodva piszkosul, meg spórolok a nyaralásra... jaigen! megyen Tunéziába! szjuuuuper! szeptember 7-én indulunk, ez királyságos dolog!
voltam pénteken a Wigwamban, és mivel nemtudtam hogy ez milyen hely (rokkocsma), elég viccesen néztem ki a fehér gatyámban meg a diszkós szerkómban :-) de aztán egy-két feles után már elég jó volt... meg kis romantika is befigyelt... ilyen titkos kézmegfogás-asztal alatt... :-) |
| 2003-08-13 - 10:42 |
| kezd durvulni a helyzet. mostmár sziget óta nem aludtam 5 óránál többet, sőt inkább kevesebbet... ma is alig 4 órát... csúnya vége lesz ennek :-) tegnap anime nézés Holdudvarban, amiről persze kirobogtunk, mert 1: gagyi volt 2: nem tudtam volna átszellemülni 3: sokkal jobb volt beszélgetni, ennyit nem ért volna meg most semmi hogy csak üljünk egymás mellett és filmetnézzünk... aztán át a Gödörhöz, amire rájöttem hogy egy isteni hely. vagyis eddig is tudtam hogy nagyon jó hely, de most tudatosodott bennem hogy mennyire ... vannak azok az óriási ágyszerű fapadok, és azokon lehet a legjobbat beszélgetni mindenféle pózt felvéve: törökülés, fetrengés stb, és közben rém hangulatos, meg gyönyörű a környék, meg csodálatos időnk volt. egy kicsit zavar egy dolog, ami remélem rendeződik majd, mindenesetre most volt belőle nekem szenvedés: meg akarta fogni a kezem... ez ugye jó dolog, és én is nagyon szerettem amikor megfogta a kezem, és én is kívántam, de bevillant a Gond, és rögtön vágtam is rá: "Ne!", aztán végig ilyen skizó volt: néztem rá és vágytam hogy hozzáérjek, hogy megsimítsam a kezét vagy hogy csak hosszabban nézhessek a szemébe, de aztán el-elcsuklott a felbátorodásom. mondjuk nembánom, mert ennél kevesebb jó dolog van, mint hogy ott ülni és elgondolni hogy mit tennék meg szivesen, és nem megtenni csak gyomorból remegni, vagy erősen vágyakozni...
még egy furi dolog van, de ez leginkább rajtam múlik, vagy a fene tudja: hogy sosem tudom eldönteni hogy hogy érzi magát. hogy most jó velem lennie, vagy nem. még ezt sem tudom eldönteni... nemhogy mennyire jó, ha jó. most is ha felébred és ír, akkor fogom majd megtudni hogy hogy érezte magát :-))) |
| 2003-08-12 - 10:18 |
| szerelmes vagyok. és ez jó. nagyon jó. és hülye rockzenéket hallgatok, ez meg furcsa. de most minden jó. megyünk maeste is animét nézni. jaaa, meg kaptam egy evőpálcikát a Tanakától meg alátéteket, és nagyon szépek és most lesül a pofámról a bőr hogy még mindig nem küldtem el neki a kis könyveket amiket Németországból hoztam :-) |
| 2003-08-07 - 10:34 |
| utolsó napok a szigeten
avagy Beherovkásüveg mint látcső Hétfőn Slayerre beszéltük meg a találkát, meg előbb a meleg miatt amúgy sem mentem volna, de mivel annyira nem az én világom, és most se hagytam hogy netalántán véletlen meggyőzzenek, így a nahelló-énakkor-ittvagyok és a oké-énmegakkor-ottleszek után átvágtattunk egy kis alapozásra katonáékhoz (Győrfiéknél, ahogy ezt a vizslaszimatú Worsty is megérezte) majd egy botrányos Hooligans koncertnek lehettünk tanúi. Négyszer ment el az áram, de a végére az idegtől olyan kőkemény szitkok repültek a véletlen be-bekapcsolódó mikrofonba hogy még Gengszter Zoltánék is elpirultak volna. Mivel fejlett a szociális érzékünk Sziget-testvéri szeretetből végigvártuk a végét, meg ugye a kisördög is ottbújkált bennem pl hogy hátha vér fog folyni.. mondjuk a keverőpultnál álló srác mikrofonnal feltépett hasa. Ehelyett csak az énekes fenekét tekinthettük meg reflektorfényben. Legalább valami jó is történt a koncerten. A megszokás hatalma ismét a Nagy Beherovkásüveg irányába terelt minden szomjas barmot. Töltekeztünk és valakinek már megint eszébejutott a Gémerkonténer… bevetéééés, és halomragyilkoltuk egymást sokat káromkodva. Így azért sokkal viccesebb a dolog mint józanul, ami a csapatszellemnek viszont erősen a kárára vallot. Háromnegyedórás eszetlenkedés és kis hüsi (+18°C) után hogy betartsam amit ígértem, átmentünk a 45°C-os és legalább 130% páratartalmú PörgésPartyArénába (utálom azt aki ilyen hülye nevet talált ki neki) Paul Van Dyke-ra. Útközben megtámogattuk a vállalkozást egy kis itallal így már fergeteges jókedvvel csatlakoztünk be barátnőmékhez. Haaatalmas buli kerekedett, borzasztó jó zenékkel. Itt nemsinagyon tudok mit írni, ezen ott kellett lenni… reggel hatra értem haza Kedd Massive Attack koncertre már emelkedett hangulatban érkeztünk, így lehet hogy csupa rosszat hallott mindenki, de csak azért mert nem vette észre hogy nem a színpadon zenéltek, hanem mi ott a keverőpulttól jobbra-hátul: az egyik srác vol a gitáros, én meg énekeltem. Szerintem egész jól nyomtuk, mindenesetre mi tutira élveztük és egész sokan tapsoltak is. Mondjuk lehet hogy nem nekünk szánták, de mi tudtuk hogy csak megtévesztés áldozatai, így elnéztük nekik. Utántöltés után Wan2 sátor (ezt a nevet is elmagyarázhatná valaki) és Laibach koncert. Semmit se tudtam róluk, de hát mértne alapon máris benntvoltunk. Olvastam valami indexes fikázó cikket erről a koncertről is, de megintcsak óriási tévedésben élt a kedves cikkíró, hiszen ez volt az egész sziget legjobb koncertje! Igaz hogy szerintem egy számukat sem tudnám felidézni újra, de ez már egyéni szocproblem. A helyzet azért nagyon pikáns volt, hiszen bézbólsapkában, kissé diszkós szerelésben roptam elér masszívan a sok bólogató hosszúhajú között. Szent meggyőződésem hogy ez a zene ugyanolyan mint amit a PörgésPartiArénában adnak, csak ott valami nőci szoprán hangsávban nyom rá egy kis dallamosat, itt meg Rammsteines mélytorok-hörgést hallgattunk. Aztán innen végülis nemsok értékelhető dolog történt, meg ugye a történetírót is kikezdte az a mágikus zöld üveg illetve annak tartalma, azért betévedtünk még a MetalHammersátorba ahol a Vale of Tears zenélt még egy utolsót a maroknyi lelkes embernek, majd az éhes csapat egy-egy adag grillezett szárnyasra vetette magát. Evés után meg már kinek van kedve táncolni? És különbenis, már csak a kosz-pánkok vannak talpon, akiktől megrettenve gyorsan hazasietett mindenki a meghitt és otthonos civilizált ágyába, hogy ott elmorzsoljon egy könnycseppett a fantasztikus buli máris-nosztalgikus emlékére és hogy megálmodja hogy kiket hívna a Nagyszínpadra fellépőnek jövőre. Így összegezve azt kell hogy mondjam hogy rettentő jól éreztem magam, mert nem számítottam semmire sem. Nem vártam csodát, nem vártam egyik együttest sem, és azthittem végig zuhogni fog. Talán jobb is. Akartam írni valami tanulságot vagy erkölcsi végkövetkeztetést, de azon a hasogató hátfájáson kívül amit az elmúlt napok táncolásai okoztak más már nem jár az agyamban. Vicces megnézni azért a PestiEst Sziget-különszámomat... hogy miket karikáztam be, meg hogy végülis hol voltam... Mikor az utolsó billentyűt is leütöttem a Sziget utolsó démona, a hajnaligbulizásutániólmosfáradtság jött és tarkóncsapott; ráhullottam a klaviatúrára és megadtam magam. |
| 2003-08-04 - 14:43 |
| tegnap kipróbáltam milyen az ha az ember cél illetve társaság nélkül megy ki a szigetre. A nagy kisérletezőkedvemben egyvalamit nem vettem figyelembe: hogy hétvége van... igen, azt a plusz negyvenezer embert, akiktől teljes gyalogos-forgalmi dugó alakult ki a sziget környékén is. A Filatorigát megállónál a HÉV-ről alig lehetett leszállni, nemhogy sietni. Mert természetesen késésben voltam. Az egyetlen előre tervezett program a Panjabi MC lett volna 18.00-tól a Nagyszínpadon. 18.01 perc volt amikor a HÉVről a hömpölygő tömegbe vetettem magam és azonmód fel is adtam. Iszonyat meleg, már ragadós meztelen felsőtestek, és a sor meg se mozdult. Aztán kiderült hogy a napijegyeiért áll sorba a tömeg háromnegyede, így akiknek volt már jegye megpróbált előre tolakodni. Izzadtan, szakadtan és főként - mostmár végre(?) - porosan törtettem a nagyszínpad felé alig háromnegyedórás késéssel, és erősen kételkedtem hogy kárpótlást fog erre még a mai nap folyamán valami is nyújtani. Nagyszínpadnál újra csak tömeg, de inkább úgy írom hogy az egész sziget egy nagy tömeg volt, csak a sűrűsége változott itt-ott. Itt egészen sűrű volt. de a cél előtt mostmár nem adom fel, és egy fejessel bevetettem magam a hőségtől délibábos ember-levesbe, a keverőpultok irányába. közben szólt a zene. Igen, egy egyslágeres előadótól nem vártam volna sokat, de próbáltam okos-zenehallgató lenni és még otthon letöltöttem úgy jó 20 számot hogy ne érjenek véletlenek. Hát értek. Jó ha 8 ütemnyi ismerős dallamot felfedezhettem, a többit szétszkreccselték. Kicsit vakmerő vállalkozásnak tartottam ekkora tömeg előtt akik természetesen nem a bravúrjaikra voltak kiváncsiak, hanem azért a két ismerős számért olvadtak szét a tikkasztó melegben. Talán Panjabiéknak is elegük lett sajátmagukból, olyan hirtelen léptek le ráadásszám nélkül. Nem nagyon vettem észre hogy visszatapsolták volna. Elverekedtem egy italmérésig és sorbálltam. Két óra alatt elfogyasztottam egy liter ásványvizet, amit most akár a vöröskereszt is osztogathatott volna a helyzetre való tekintettel. Gondoltam, átnézek a Pestiest sátorhoz, hátha van ismerős. Egy nemrég felfedezett útvonalon a fák árnyékában haladtam. Amennyire jól hangzik hogy árnyék meg minden, annyira orrfacsaró volt a csípős szag a lusta/részeg pasiknak köszönhetően. Szerintem egy gyakorlottab szigetlakót ha kihoznának, bekötött szemmel szag alapján meg tudná mondani hogy hanyadik napja megy a sziget :-). Kicsit könnyezve, levegő után kapkodva megállapíthattam hogy semmi érdekes sincs a PestiEst sátornál se; konstans tömeg/hőség/érdektelen-zene kombó mindenhol. "Adjunk egy esélyt a Durex sátornak is!" felkiálltással indultam újra útnak, és már meg se lepődtem amikor Soltész Rezsőt konferálták fel... akkor már igen, amikor kiderült hogy ez csak egy göndör parókát jelentett egy srácon, aki az együttesével nosztalgiazenélt a homályos szemű sörszorongatóknak. A nap kegyet gyakorolt és eltűnt a láthatáron, kis energiát töltve mindenkibe. a Táncdalsátorhoz közel felhangzott a Nagyszínpadon a Kispál is, amit először nagy lesajnálkozva hallgattam, és inkább rendeltem egy rövidet, majd gyorsan elhagytam a Durex sátrat. "Kispál és a tarisznyás-bölcsészek" - morogtam magamban, amikor egyszercsak azt vettem észre hogy elkezdem üvölteni a tömeggel a refrént és egyre lelkesebben nézem azt a hihetetlen mennyiségű embert aki összegyűlt a nagyszínpad előtt és őrjöngött. Sajnálni kezdtem a sok németet meg minden külföldit hogy nem ismerik a Kispálékat, és nem tudnak velünk együtt önfeledten ordibálni hogy "rajzolj pöcsöt a plakátra!...". Jól sikerült a koncert, az biztos. A legvégét nem mertem megvárni, meg különben is szorított az idő, mert 9-re a Metal Hammer sátorba kellett volna érjek az Apokaliptikára. Ismét elszámoltam magam is meg a szigeten fellelhető távolságokat is, meg talán nem az utolsó pillanatban kellene elindulnom egy olyan helyre, amit gondolom már mindenki hetekkel ezelőtt bekarikázott a programfüzetben, mert ebben az idősávban ezt találta csak egyedül érdemesnek meghallgatni. szerintem ha nem veszem a fáradtságot hogy lépjek, az ember-folyó akkor is vitt volna magával. nem is kellett hogy nézzem hogy merre kell fordulni, egész egyszerűen hagyni kellett hogy sodorjanak. Dugóba futottam. a Hammer sátrat már nem is lehetett látni, és egy kicsit erőt vett rajtam a tömegiszony is, úgyhogy leültem egy kicsit élménybeszámolót tartani az egyik ismerősömnek a Bevetés sátornál. Ez egyébként nagyon furcsa hely: egy csomó kiskatona nagyfelszerelésben, sok kiherélt szárazföldi tüzérségi fegyver, tankok stb, és ezeken mindig van egykét ember, néha ijesztő amikor a "Death for all!!" trikós blackmetálos egy gépfegyvert szorít az álla alá. Aztán a haverom invitált hogy menjek Counter Srike-ozni a Gamer-konténerbe. Két konténer van kinnt, 8-8 ember fér be. mikor meg is lett a két 8 fős csapat leültünk a tiszta, szép konténerbe, ahol gyönyörű nagy flat-monitorok és szuper gépek vártak. Pulcsit kellett húznom olyan hideg volt a klíma miatt(!!). már ezért megérte. Játszani kezdtünk, erre bejöttek tévések és elkezdték kamerázni... Na - gondoltam magamban - nem elég hogy itt kockásodom a szigeten egy gémer-konténerben, még a végén anyám is ezen fog szörnyülködni. mondjuk hogy még mindig jobb mintha egy fát hánynék oldalba épp... végülis nem zavartattam magam, és jól legyilkoltam a terroristákat ha már a "bevetés"-en voltam a Metal sátor mellett, hogy hű maradjak a hely szelleméhez. Aztán egyszercsak megremegett az egész "szoba"... rákezdett az Apokaliptika... jó sokat késtek a kezdéssel biztos. én legalábbis azthittem, már rég lemaradtam róluk, és ezzel a lemondással ültem be játszani is. és nem kellett semmiről se lemaradnom mert olyan hangos volt hogy csodálom hogy a gépeknek nem lett semmi baja. azt nemtudom hogy akik konkrétan a sátorban voltak a színpad és a hangszórók előtt, azokkal mi lett, féltem belegondolni is, de mivel se sziréna se semmi, ezért gondolom hogy talán halláskárosodással megúszták az egészet. és akkor jól jártak. Végül meguntam és hazajöttem, mert játszani itthon is tudok. :-) de hogy vasárnap az orrom se dugom ki éjfélig otthonról az is biztos! |
| 2003-08-01 - 10:38 |
| Sziget. Elkezdődött. illetve tart már egy ideje. tegnap nagyon jó volt, hattól kinntvoltunk, és se sár se eső nem zavart, és utána éjfélig úsztam az időben a sötétben és gőzölgő homályban. még mindig a LAMB féle "myyy aaangel gaaabriieeeeel..." zúg a fülemben... felemelt és szivet facsart és mellkast szakított ...csodát tett… gyors kijózanodás volt utána az a vicces kis vacsorázás a katonai sátornál, itt csak nevettünk nevettünk végnélkül, majd életemben először hosszúhajú feketeruhás metálosok közé vegyültem, ahol csodák csodájára a világ legbékésebb közönségét találtam; sokan feküdtek és szinte csak fürödtek a zenében mint egy kád vízben és rá kellett döbbennem hogy jó ez a zene is, csak kizárólag koncerten szabad hallgatni; minden máshol csak a zörgéses-ricsaj marad a zenéből mint egy kezetlen-fejetlen csonka hulla... nemcsoda hogy így nemsokan szeretik.
utána a körképet néztem meg, ami tulajdonképpen egy gigantikus kifestő, és fantasztikus hogy a sok szigetlakó fegyelmezett sorokban várakozik hogy festhessen egy kis négyzetecskét, és részesévé váljon egy hatalmas képnek. [legközelebb talán pixeleket kell rajzolni? ;-)] aztán a sárban elsiklottunk nagy cuppogva a cinetrip sátorhoz ahol igazi vizuális orgia volt és simán el lehetett szállni a kép+zene kombótól... no meg ha kicsit többett vettél levegőt akkor ingyen be is téphettél ;-) utána a pörgéspartyarénába tettünk egy időutazást, és meg is állapítottam hogy ez könnyfakasztó hogy hogy elmúlt a fiatalságom, meg hogy felhígult ez az egykor underground műfaj, és siralmas hogy milyen közönsége lett... mindenesetre tuti hogy ide még eljövök és nem fog érdekelni senki-semmi, csak hogy az utolsó csepp erőmig kitáncoljam magam, és rácsavarodjam a zenére... miután kidepiztük magunkat, lassan elkezdtünk hazavánszorogni, át a praktikum-világszínpad előtti agresszív raggie-sei között. komolyan eszembejutott megint az a vicc hogy "jamaikában elszívják az utolsó füves cigit, mire megszólal valaki: mi ez a szar zene?!" hát komolyan... hogy ezt kelljen megérnem hogy a Hammer sátorban szelíden mosolyognak a "kiszívom a véred!" pólókban, a rasztafárik meg könyökkel gyomronvágnak.... feje tetejére állt a világ. [és azt sem értem hogy ez a durex táncdalsátor minek kellett? Mary zsuzsi... könyörgöm, legközelebb LagziLajcsi is lesz?!] aztán megritkultak a rasztahajúak, és már csak a kijárat felé araszoltunk kicsit gémberedett ellenben nagyon sáros lábbal, ahol a bejáratnál még búcsúajándékként (és bocsánatkérésként :-)) moby szólt valahonnan és ezt dúdoltam hazáig... a hévre várva a padra leülni volt a legcsodálatosabb dolog: a gerincem felsikoltott a gyönyörtől :-) hunyorogva felszálltam a hévre, és jót mosolyogtam hogy bármelyik arcot nézem is akkor teljesen különböző emberek, de ha úgy 20 centire a föld felett nézegetek, akkor mindenki a Nagy Sár Úr egy-egy leigázott csatlósa csak... :-)) az árpádhídnál kiszakadtam a nagy Egységből és Magányos Sáros Farkasként hazakullogtam a vackomba hogy kicsit kipehentessem a zúgó fejem, majd mosolyogva elaludtam. B-) |
| 2003-07-11 - 17:15 |
| Well I thought I knew you
Thinking that you were true Guess I, I couldn't trust Called your bluff time is up cause I've had enough You were there by my side always down for the ride but your joyride just came down in flames cause your deeds sold me out in shame After all of the stealing, your cheating you probably think that I hold resentment for you but...you're wrong Cause if it wasn't for all that you tried to do I wouldn't know just how capable I am to pull through so I wanna say thank you CHORUS: Cause it makes me that much stronger Makes me work a little bit harder It makes me that much wiser So thanks for making me a fighter Made me learn a little bit faster Made my skin a little bit thicker It makes me that much smarter So thanks for making me a fighter Never saw it coming all of your backstabbing just so you could cash in on my good thing before I realized your game I heard your going round playing the victim now but don't even begin feeling I'm the one to blame cause you dug your own grave After all of the fights and the lies guess you wanted to harm me but that won't work any more no more...it's over Cause if it wasn't for all of your torture I wouldn't know how to be this way now and never back down so I wanna say thank you |
| 2003-07-07 - 10:55 |
| a nagy szart volt jó. olyan rossz volt az idő, hogy csak na.. itt rohadunk meg mindennap a munkahelyen a 35 fokokban, és egyszer végre ymikor elmegyek a balaton mellé olyan szélviharos alig 20 fok lesz, hogy az csak na... de legalább kimozdultam, és ez jó volt. meg megnéztük azt a helyet is, ahol vagy öt éve "táboroztam" Akarattyán. tök röhej, de minden nap akarattyáról átsétáltunk a Kenesei strandra.. :-) most még kocsiban ülve is irtózatos hosszú volt az út :-)
aztán hazafelé is egész jó volt, bár iszonyatos fejfájás környékezett. a battyhiányin odajött egy srác, és valami francia intézetes utcabál felől érdeklődött... aztán jót elbeszélgettünk, majd mindenki továbbment. otthon még egy mosás, meg netezés után ájultam az ágyba |
| 2003-07-04 - 14:24 |
| persze semmi sem lett a dologból... mindegy.
más: megszületett az unokatesóm harmadik gyereke keddden hajnalban, és ma megyek meglátogatni őket a kórházba. imádok kisbabáknak, meg anyukáknak vásárolni mindenfélét, aztán odaajándékozni :-) szombaton meg reggel megyek Kenesére anyuékhoz havajolni. sztem szuper lesz!! :-)) |
| 2003-07-02 - 11:15 |
| vége a japán filmklubak, mindkettőnek. így most újra a tornáé a főszerep, el is mentem tegnap gyorsan tornázni, és meg kellett állapítsam hogy nagyon érezni hogy kihagytam egy hónapot... de gyorsan behozom, ígérem! :-)
az indexes társasággal egész jól kijövök már, legalábbis virtuálisan, és már az egyikőjükkel találkoztam is élőben az egyik filmvetítésen. a pasik hülyék. volt három kiszemeltem is. aztán kiderültek sorjában a dolgok: az egyiknek barátnője van, a másik nem gondolta komolyan hogy beszél velem, a harmadik pedig még nagyon a felhőkben van.... szóval hogy aliig-alig tudok róla valamit. de maeste a csajok összehoztak egy találkát vele.. mármint hogy négyen megyünk. nagyon izgi lesz!!! :-)))) |
| 2003-06-25 - 14:22 |
| Skin
I know you told me not to ask where you have been I know you told me not to try To understand the way you live your life at night But don't you see you make me cry So now I have left you I know it broke your heart But I prefer to be alone I hope you feel the pain I've always felt with you I know I'll make it on my own Chorus I touch your skin I smell the sin Your eyes are lying I touch your skin I smell the sin My love for you is dying |
| 2003-06-22 - 01:28 |
|
"Bring Me To Life" How can you see into my eyes like open doors. Leading you down into my core where I've become so numb. Without a soul my spirit's sleeping somewhere cold until you find it there and lead it back home. (Wake me up. Wake me up inside. I can't wake up. Wake me up inside. Save me. Call my name and save me from the dark. Wake me up. Bid my blood to run. I can't wake up. Before I come undone. Save me. Save me from the nothing I've become.) Now that I know what I'm without you can't just leave me. Breathe into me and make me real Bring me to life. ::Chorus::LyricsCafe.com:: Bring me to life. I've been living a lie There's nothing inside. Bring me to life. Frozen inside without your touch, without your love, darling. Only you are the life among the dead. All of this sight I can't believe I couldn't see Kept in the dark but you were there in front of me I've been sleeping a 1000 years it seems. I've got to open my eyes to everything. Without a thought Without a voice Without a soul Don't let me die here There must be something wrong. Bring me to life. ::Chorus::LyricsCafe.com:: Bring me to life. I've been living a lie There's nothing inside. Bring me to life |
| 2003-06-21 - 00:41 |
(It starts with) One thing / I don’t know why It doesn’t even matter how hard you try Keep that in mind / I designed this rhyme To explain in due time All I know time is a valuable thing Watch it fly by as the pendulum swings Watch it count down to the end of the day The clock ticks life away It’s so unreal Didn’t look out below Watch the time go right out the window Trying to hold on / but didn’t even know Wasted it all just to Watch you go I kept everything inside and even though I tried / it all fell apart What it meant to me / will eventually / be a memory / of a time when I tried so hard And got so far But in the end It doesn't even matter I had to fall To lose it all But in the end It doesn't even matter One thing / I don’t know why It doesn’t even matter how hard you try Keep that in mind / I designed this rhyme To remind myself how I tried so hard In spite of the way you were mocking me Acting like I was part of your property Remembering all the times you fought with me I’m surprised it got so (far) Things aren’t the way they were before You wouldn’t even recognize me anymore Not that you knew me back then But it all comes back to me In the end You kept everything inside and even though I tried / it all fell apart What it meant to me / will eventually / be a memory / of a time when I I tried so hard And got so far But in the end It doesn’t even matter I had to fall To lose it all But in the end It doesn’t even matter I’ve put my trust in you Pushed as far as I can go And for all this There’s only one thing you should know I’ve put my trust in you Pushed as far as I can go And for all this There’s only one thing you should know I tried so hard And got so far But in the end It doesn’t even matter I had to fall To lose it all But in the end It doesn’t even matter |
| 2003-06-20 - 00:01 |
| So close no matter how far
Couldn't be much more form the heart Forever trusting who we areAnd nothing else matters Never opened myself this way Life is ours, we live it our wayAll these words I don't just say And nothing else matters Trust I seek and I find in you Every day for us something new Open mind for a different view And nothing else matters Never cared for what they do Never cared for what they know But I know So close no matter how far Couldn't be much more form the heart Forever trusting who we areAnd nothing else matters Never cared for what they do Never cared for what they know But I know Never opened myself this way Life is ours, we live it our wayAll these words I don't just say Trust I seek and I find in you Every day for us something new Open mind for a different view And nothing else matters Never cared for what they sayNever cared for games they play Never cared for what they do Never cared for what they know So close no matter how far Couldn't be much more form the heart Forever trusting who we areAnd nothing else matters |
| 2003-06-13 - 16:23 |
| nothing really happens. just hot hot hot, and work. and japanese films every night if possible :-) |
| 2003-05-27 - 11:31 |
| Lots of things happened. yesterday the film Hana-bi by Beat Takeshi. It was great, and touched me. Silence wins!
In the weekend, I joined my collegue to a business trip to Balaton. sunday I went home, and sunbath. now only little things, as pilates, and kittens, and walking. nothing mentionable. |
| 2003-05-19 - 15:50 |
| hétvége a boldog semmittevés jegyében. pénteken kivételesen nem mentem haza, hanem elmentünk tornázni. jó kis beszaratós torna volt, majdnem négykézláb tudtunk csak kijönni. aztán szombat reggel meg már vonatoztam is hazafele. otthon szuper idő volt, napoztam is egy keveset, de a furdőruha fehér körvonalát még mindig nem sikerült elhalványítani se, nemhogy eltüntetni... na majd rákapcsolok valahogy. vasárnap siettem vissza, ezért egy korai vonattal mentünk a tesómmal együtt, és amilyen a szerencsénk, Monoron lefulladt a vonat. valami pályakarbantartási munkák miatt nemment tovább. odajött értünk a tesóm barátja kocsival, és megmentett.. bele is haltam volna, ha ott kell az egész vasárnap délutánomat elszarnom. otthon aztán mosás volt, meg teregetsé, meg kismacska simizés. nagyon kis édesek!
mameg!!! na a mai nap teljes KO. reggel éreztem már hogy nem lesz minden OK, mert nem ment se a felkelés, se a ruházkodás, se semmi... aztán persze összefutottam A-val, pedig most igazán nem akartam. :-/ gáááz. namindegy. mostmár úgyis tökmindegy nekem. meg mindennek. ma úgyis olyan fos minden már.... |
| 2003-05-15 - 12:13 |
| tegnap moziztam újra.
de a legjobban annak örülök, hogy kezdem érezni a testem. hogy formálódik, meg hogy megmozgatom. mareggel is sikerült kiverekednem magam az ágyból, és eljöttem tornázni. meg megyek este Pilatesre. nagyon bejön nekem ez a fajta mozgás. az viszont nem, hogy ilyen szar idő lett mármeg... hát milyen dolog ez? jól meg is fáztam :-( |
| 2003-05-13 - 08:23 |
| hehe, majdnem megszívtam tegnap, mert azthittem lesz filmklub, közben ezen a héten kimarad... így meló után elmentem a Libribe, és megvettem azt a három japán könyvecskét, amit már régóta tervezgetek. Egyet A-nak, egyet T-nek, és egyet T anuykájának. remélem tetszeni fog nekik :-)
aztán hazamentem. iszonyat szerencsém volt, mert pont mikor beértem a lakásajtón, elkezdett zuhogni az eső. Otthon pedig végre nekiálltam a nadrág varrásának... kicsit vicces lett, mert véletlen összevartam a szárát elöl, így most egy nagy szoknyám van, :-)) de már nem volt energiám felfejteni, így ez a mai nap feladata lesz. ma meg eljöttem nagy hősiesen tornázni, csak törölközőt nem hoztam... |
| 2003-05-12 - 17:18 |
| szerdán szabit vettem ki, és kimentünk Bécsbe, sétálgattunk, meg utána kivonatoztunk Parndorfba vásárolni. Jó sok cuccot vettem, de most muszály volt. alig van ruhám, a tavalyi nyárigatyáim leesnek már rólam.
aztán csütrötökön meg hőstettet hajtottam végre, mert eljöttem reggel tornázni. és utána meg még délután is voltam! péntek meg gyorsan elment. hétvége otthon. a két nagy esemény, hogy megműtötték a hugomat, három nap alatt kész is volt, és szerencsére minden jól alakult. a másik hír pedig, hogy vettünk egy kis feket pulit. naaaagggyon aranyos!! a hétvége hátralévő része a kiskutyus (Rozi) babusgatásával telt. ma meg semmi érdekes... na majd holnap |
| 2003-05-06 - 09:55 |
| Harakiri volt a moziban. meg előtte is. történt ugyanis, úgy alakult, hogy késésben voltam. hatra szoktam menni, hogy jegyem is legyen, meg helyem is. erre majdnem hétre estem be. közben smsezett B, hogy már ottvan, írtam neki, hogy vegyen nekemis jegyet, erre kiderült hogy már elfogyott, így a sajátját adta oda. mikor találkoztunk, meg az smsváltások közepedte is, újra meg újra nagyon elcsodálkoztam rajta... annyira merev, és annyira nem találom vele már a közös hangot, nem érti a viccet, stb, hogy már tiszta idegen. de lehet hogy önvédelmi mechanizmus? nemtudom. a film mindenesetre nagyon jó volt, de tényleg sajnáltam hogy nem láthatta.
otthon rakodtam jó sokat, szépen összerendezem, és kitakarítom a lakást, apránként. mint az életem. a papagáj is hazakerült, és cicák vannak, így cserélődnek a dolgok. a cicusok nagyon édesek, bár most este nagyon rájuk jött az ötperc, meg amúgy is azt akarom hogy ne szokjanak rá az ágyban alvásra, így kicsuktam megágyaztam nekik a folyosón. egy kis sírásba tellett, de megnyugodtak, és ott alukáltak. azért erősnek kellett legyek, hogy ne sajnáljam meg őket. :-) |
| 2003-05-05 - 16:12 |
| ma megint japán filmklub lesz. szuper!!! mint a hétvége is. csütörtök-pénteken balatonkenesén süttettem a hasam, meg vitorláztam, meg borkóstoló, meg fitnessz meg havaj meg minden. barátnőmmel voltunk valami céges hivatalos nyaraláson. aztán szombat-vasárnap meg otthon. a balatonon a hasamat égettem le, otthon meg a hátamat. elég viccesen nézek ki, így pirosan, de ennél kevésbbé vicces ahogy fájt... aztán otthon még vettünk kis-icipici gyöngyöscsirkéket, 25 darabot. nagyon kis aranyosak. vasárnap meg felhoztak apuék, és felhoztuk a kiscicákat is, meg a varrógépet is. mostmár összecsuktam az ágyat, és a konyhában is és a hűtőben is elpakoltam. a hűtő töküres, mostmár csak az esetlegesen nyitott macskakaják vannak benn, és felül zárt dobozban pedig a romlandó krémek, meg hűteni való gyógyszerek. így tényleg nem lehet otthon nassolni. a két cica rettentő aranyos. a fiú úgy néz ki mint a Sicc, ezért el is neveztem Gratzer József Sicc-nek. a lány meg feketeszőrű, és csak pár szál fehér szempillája van. nagyon aranyosak, és jó ötlet volt hogy egyszerre ketten vannak. így nem unatkoznak, és legalább nem engem karmolnak halálra.... bár már így is kaptam egy keveset. most otthon szedik valószínű szét a lakást... :-))
mostmeg aztán dolgozni kéne megint, mert 5-kor tiplizek. könyvesbolt, meg mozi. aztán rohanok haza megnézni a kis cirmik milyen kárt tettek a lakásban :-) holnap riport! |
| 2003-04-30 - 12:03 |
| csak nem megy nekem ez a naplóírás... most is alig tudom rászánni magam, hogy írjak valamit. amit meg leírok mindig unalmas, és szóismételgető. de nemérdekel. szarok bele. tegnap jó volt tornázni. és ma is megyek, és ez a lényeg. mozogni kell. |
| 2003-04-25 - 10:07 |
| tegnap ugye kis csini-binin öltöztem fel, szépen a bőrcsizmámba. ez mind szép és jó, csak ismért iszonyatosan megfájdult a nap végére a lábam. aztán tipegtem nagy mosolyogba, de amikor hazaértem este, akkor azért hálát adtam az égnek, és irgalmatlan gyorsan lerúgtam a lábamról. ...még mindig érzem... tegnap meló után elkísértem E-et tornászni, és mostmár legalább szemügyre vettem a tornászdát. mostmár sos be kell szerezzek egy jófajta erobikcipőt, és akkor irány-horány, tornászásra fel! jaigen! már vagy egy hete nincs reduktilom, és este mégis meg tudom állni, hogy ne egyek. mármint munka után. ez naaagyon szuper! mondjuk érzem hogy a fantasztikus "úúútálom az édességet" fíling kezd halványodni, és a gondolkodás nélkül-evésé is, de remélem ki lehet fejleszteni önakaratból is a reacionalitást a kajákkal szemben. ..legalábbis reménykedem... |
| 2003-04-24 - 10:36 |
| vicces volt tegnap. könyveket akartam vásárolni T-nak, meg vendégeskedni akartam Zs-nál, erre az eső elmosott mindent. így hazamenekültem, és azt terveztem, hogy ha már ennyi sok időm maradt otthon, akkor takarítok, meg mosok egyet. no ebből nem lett semmi, ellenben az összes tegnap vásárolt újságot átnyálaztam, utána meg kedvem támadt egy kis divatozásra, és felvettem a magassarkú csizmámat, és minden szexis darabomat végigpróbáltam, és illegtem-billegtem a tükör előtt. aztán jött a hülyeség. olvastam - talán a cosmoban - hogy a babahintőpor is megteszi mint szárazsampon. uccuneki, fogtam a csillámporos hintőporomat, és rászórtam a fejemre. úgy néztem ki, mint aki hirtelen megőszült. de igen reménykedtem, hogy ez reggelre lejön. hát nem jött le, akkor néztem hogy ebben a púderen (talc) kívül van még valami milk powder is vagy micsoda. szóval szépen átfésültem a még érintetlen barna hajamat az őszes színekben pompázókra, és kicsit lelakkoztam. :-) de amennyire katasztrofális volt a helyzet indulás előtt pár perccel, annyira jó lett a végeredmény. és még felöltözni, meg sminkelni is egész jól sikerült!
mondtammár, hogy vettünk a lányokkal színházjegyek májusra? szjuper lesz azis! |
| 2003-04-23 - 11:32 |
| cipővásárlás-projekt. kudarc. nincs méret. ma utolsó próba. az Unicum megérkezett Japánba, ez viszont siker! egyben, és sértetlenül! :-)) vettem burdát, meg aztán elszaladt velem a ló, és még két "női" magazint is. hamár lúd, ugye... pedig szentül megfogadtam, hogy megpróbálok megtartani egy kis pénzt. tegnap megint láttam a gyárépületben azt a "lakást". mostmár nagyon kiváncsi vagyok, hogy hogy is van ez... ha tényleg lehetne ott lakáshoz jutni, és olajat pisilnék!!! ennél romantikusabb dolgot el se tudok képzelni, mint egy régi téglagyárépületben olyan hatalmasablakos teret birtokolni, és abban berendezkedni ... áááááá..... (mondjuk amilyen az én formám, 3 év mulva lebontják... grrr. de erre nem is szabad gondolnom!) |
| 2003-04-22 - 14:22 |
| husvét - locsolás - senkisejött... jellemző. bár azért jobb lett volna talán ha jön valaki, legalább a hiúságunknak. de legalább nyugi volt. aztán kicsit magambazuhantam. rámtört a magány a napfényes tavaszi napon, és remegőshangon felhívtam. talán jót is tett, mert kicsit kiábrándultam belőle, annyira magabiztosan/cinikusan kezel. tényleg így jó hogy nem vagyunk együtt. jólenne villámgyorsan (mondjuk egy varázspálca suhintással) költözni. ezt szuperul eladná valaki, és egy újlakást találnék, ami természetesen szuper ugyanúgy. de ez ugye tündérmese. de ezt is el kell kezdeni, mint a szakítást... huhhúúú de várom legalább a kiscicákat!! már alig két hét, és jönnek!! szupi lesz!!! meg vettünk színházjegyet májusra a lányokkal. ez is jó! meg szegény Évinek kihúzták a fogát. ez meg nem jó. bár legalább túl van rajta... nem úgy mint én, akinek tuti nagyon rossz lesz, mert tuti sok rosszaság van a fogaimmal.... |
| 2003-04-18 - 17:18 |
| lakásosdival fogom magam lefoglalni asszem. szeretnék egy sajátot. egy kicsit, és aranyosat, és otthonosat. pont olyat amilyen a mostani nem volt. (persze most hogy jönnek az ünnepek, és mindenki megy haza a barátjához/barátnőjéhez, megrohant a szomorúság. magány. ...és ez nemjó. olyan mintha ...nos olyan mintha egyedül lennék. borzasztó egyedül) |
| 2003-04-16 - 10:23 |
| vettem három felsőt tegnap. szuper volt, mert féláron jutottam hozzá :-) meg néztem cipőt is, de azthiszem túl magas elvárásaim voltak. olyan hófehér BIZO cipőt szeretnék. meg néztem nadrágot is, de ahogy sejtettem, sosem fogok olyan találni, amilyet szeretnék. ...és ekkor született meg a felfedezés bennem: varrni szeretnék. felhozom a varrógépet, veszek ruhaanyagot, és szétszedem azt a nadrágom, ami jó formájú, csak már szakadt, és hipp-hopp kreálok egy újat. persze nem lesz ez ilyen egyszerű, de azért élénken reménykedem... meg ugye a tavasz is bátorít, meg hogy pénzügyileg is elég jól állok. meg sok-sok szünet jön, amikor rohanok haza, és kertet-építünk, és virágokat rendezünk, és még két hét, és hozom fel a kiscicákat. azt sajnos nem tudom biztosítani nekik, mint otthon, hogy óriási kert; ellenben tutira nagyon fogom szeretni őket, és mindent megadok, amit csak lehet. így van akinek a gondját viselhetem, és a felesleges szeretetemet is levezethetem. .. még a papagájommal kellene kezdenem valamit. csak nemtudom hogy mit... |
| 2003-04-15 - 10:55 |
| bár ha jobban belegondolok, nem is buktató volt ez itt nekünk már a végén, hanem laposság, ...azon meg elfáradtunk. de mindegy már.
tegnap újra volt Japán Filmklub. Libidó. ez volt az első filmünk külön. érdekes hogy ennyire könnyen megy. hogy beszélünk, meg minden, de se nekem se neki nem kell azon görcsölni, hogy mi van a kapcsolatunkkal. a film egyébként nagyon jó volt. érdekes volt, hogy ennyire érződött rajta a 60-as évek... mind a zenében, ruhában, és viselkedésben. rájöttem, hogy egy csomó időm lett most, és hogy egy csomó mindent tudok így csinálni, csomó mindenre lesz időm. és most az a jó, hogy jön a tavasz, és lesznek kiscicák! ezt nagyon várom!!! ^_^ |
| 2003-04-14 - 16:23 |
| kész... vége.
pénteken dőlt el, vonaton sírtam hazáig. aztán otthon este anyu ölében. ...az jó volt. aztán megnyugodtam. most furcsa, mert azthittem hogy égetően borzasztóan bele fogok halni... de nem így van. talán azért, mert már kisírtam a szívemet, talán mert már nem volt több könnyem... azthiszem a B volt egyedül józan annyira, hogy észrevegye, hogy lejárt a mi időnk. rossz ezt így kimondani, de kiszerettük egymás szívét-lelkét... és ennyi. és tovább kell lépni. és nem szomorogni, hanem örülni a szép dolgoknak amik voltak, és nem haragudni, hanem békélni, és most egy kicsit félrevonulni. gondolkodni, alkotni, épülni. újra összerakni magam, és rájönni, hogy az élet alapvetően szép, és a buktatók is azért vannak, hogy ha az ember elesik, akkor még jobban tudjon örülni az ég kékjének, miután kikecmergett a gödörből... |
| 2003-04-09 - 10:18 |
| nem bírtam tovább. meg kellett tennem ezt a lépést. hazaküldtem. nagyon szeretem, de nem érti meg. így nem tudtam mást tenni már. neki is kell idő rendetrakni a lelkében. nagyon sajnálom hogy így alakult, és hogy eddig el kellett mennünk. |
| 2003-04-01 - 22:18 |
BOLDOG BOLDGO BOLDOG születésnapot kívánok így a hét szamuráj megtekintésével a főszereplőnek TOSHIRO MIFUNEnak, aki 1920.április elsején születe
Ajánlott bejegyzések:A bejegyzés trackback címe:
https://mirwen.blog.hu/api/trackback/id/tr535662150
Kommentek:A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban. Nincsenek hozzászólások. |
