maeste van a Nagy Céges Karácsonyi bál. simán nem megyek el... nincs kedvem se parádézni, se jópofizni..meg nem is érzem magam jól: az időjárás, a szokásos téli depit még meg is fejeli ez az ónos eső; ráadásul A Szöveg is: nincs egy ruhám... itt olyan puccparádé van minden évben hogy ihaj! tavaly azért sikerült úgy kinéznem mintha legalábbis Birgitte von Oldenburgnak hívtak volna... minden tökjó volt: csini elegáns estélyi, a fodrásztól haza: feldobtam egy gyönyörű ámde kellően szolíd esti sminket, felkanyarítottam a stólát, felhúztam a magassarkú topánkám, belebújtam a szőrmegalléros kabátomba, és irány a bál ...márcsak a herceget vártam... aki szokás szerint elmaradt, de mondjuk nem is szándékszom házinyulazni, szóval ez csak olyan hülye szófordulat volt ide... namindegy, most nem érzem magam sehogysem, nemhogy a toppon, úgyhogy kihagyom a fenébe az egészet... hiszen itthon az egész Soprano család vár rám! :-) najó ez a kind of pathetic... but who cares? fuck it...