ötkor indultunk haza... ÖTKOR! szombaton! köcsögség. meg azis hogy mennyire nem csináltam ma semmit.. csak sajnáltam magam, meg, hatszáz zsepit telefújtam, meg szánalom-interneteztem... meg készültem arra hogy holnap bejöjjünk T-vel, és akkor tényleg nyugi lesz, és tényleg lehet dolgozni.. erre ma mondta T hogy lehet hogy be se jön holnap... ez szar.. mert én úgy alakítottam a lazsálásomat hogy be kell jöjjek... szóval beszoptam a harci faszt... hogy szépen és nőiesen adjam elő, de mostmár mindegy... főztem is most este nagy adag kaját, mert egyedül még bótba sincs kedvem menni,... és majd viszek be.. ilyet se csináltam még hogy saját főzésű kaját viszek melóhelyre... meg talán a másik zacskó popkornt is megpróbálom meg"dütni" ... de még nembiztos ...
más: nézelődtem épp ki az ablakon, és nemértettem hogy szemben az egyik lakásban miért van olyan furcsa fény... aztán átment a pasi - legalábbis sziluett szerint - egy másik szobába, és felkapcsolta a villanyt...ami villogot... úúúrééég! ki tesz otthonra neon csöveket világításnak?!
szóval itthonvagyok már egy ideje, megfőztem a kaját, és megnéztem két rész Sopranost.. még két DVD van hátra, azaz 6 epizód... és vége az első 4 series-nek.. sírok. jatényleg, erről jut eszembe: most volt szerencsém megnézni a szekszésnyújork első részét, még 1998-ból.. botrányos! botrányosan néznek ki, botrányos a dramaturgia, meg még minden tök kiforratlan.. de a legszörnyűbb Sarah Jessica Parker volt. huuhhh, ha ezt az átváltozást ahogy most néz ki csak egy stylist csinálta, akkor le a kalappal...
