még mindig itt a krumpliföldön, de legalább jól ment a kapálás... szép egyenesen és egyenletesen. a krumplik örülnek. hát még én! nem jutottam a végére, de már látom hogy holnap ha a markomba köpök, menni fog! ehheehh ilyenkor szokott ez másnap nem bejönni... na de remény!

amúgy semmi érdekes, Zsé is még itt a gyárban, nemsokára indulunk haza, lehet hogy megfűzöm hogy vegyünk kaját a koreainál... tegnap énis nagyon belelkesültem. apropó tegnap: persze azért az oplogó már nincs meg, de azért legalább írt... hogy az oplogó nincs meg.. hát ebből sem lesz fehérló meg királyfi. a nap viszonylag eseménytelenül tellt, két párnát beszereztem, és estefelé az égen rózsaszínek voltak a felhők.

a Gusztustalanfejű meg változatlanul himbálja itt magát a székben, meg az idegeimen citerázik...  még nem is meséltem azt a szokását hogy ha telefonálni kezd, azonnal felpattan és sétafikálva cseveg.. vagyis üvölt be a telefonba, mert ugye a normál hangerősség nem neki való... és fel-alá, és csak császkál... gyűűűlölöm a mászkálva telefonálósokat... mérnemtud a seggénülve telefonálni? mondjuk volt az előző osztályomon is egy ilyen sétálós telefonálós, de őt nem is utáltam alapból, meg különbenis legalább elvonult sétál-telefonálni oda, ahol nem zavarta az embert. ennél már csak egy rosszabb dolog van: a mászkálva fogatmosók...

ma ünneplünk! Határozatlan lett a munkaszerződésem! végrevégre! már vártam egy ideje, meg már untam az állandó hosszabbítgatást a határozott idejűnél... mondjuk nem nagy változás, hiszen kirakhatnak mostis ha akarnak, de leglább az érzés más...

randa egy napunk van, de mindez csak azért, mert ma vásárlást terveztem. nembaj, érzem hogy eláll addig az eső! mondom eláll!! ... akarok venni még párnákat meg mindenféle szövetet meg anyagot. azhtiszem ez a rosszidő hatása: puhaságot és meleg otthonosságot kívánok magam körül, és a múltkori szép nagy színes díszpárnákat is nagyon megszerettem, és mintha csak oda a szombámba lettek volna kitalálva...

a titkos képeslapküldőnek meg még nem jártam utána... lehet hogy nem merek szembenézni a tényekkel.. ha így van, az meg azért van mert nemtudom hogy mit tegyek... talán így a legjobb hogy nem teszek semmit.

most jöttem meg a vacsiból! nagggyon finom volt, és nagyon jól jött ki az egész! LL még nem volt koreaiban, meg egyáltalán olyan helyen ami autentikus, márhogy itt magyarországon legalább, csak azok a szokvány kínai büfék, ahol kínai szolgál fel, - jobb esetben, mert ha nem, akkor vietnámi - és magyarok esznek. szóval mikor bementünk már sokan voltak, de mi voltunk az egyedüliek a kaukázusi fajból, mindenki ázsia valamelyik országából. voltak bennt négy asztalnál: az egyiknél 10-en asszem kínaiak, családi hepening volt, gyerek-papa-mama-midnenki; a másiknál 8-an talán, ott kóreaiak, és csak pasi. olyan meló utáni közös kaja, és két asztalnál még 5-en meg 4-en, azokat nemtom... szóval a hangulat adott volt, mindegyik asztalon a kis sütögető "rezsó" szerűség, a pincérlány nem győzött rohangálni, ami nemcsoda, mert ilyen sok embert még énsem láttam itt... rendeltünk, várnunk is kellett rendesen, de aztán nagyon ízlett LL-nek is a kaja, nemgyőzte dícsérni egy-egy falat után, pedig ő aztán tuti megmondja a frankót ha nemtetszik neki valami. és aztán kiderült még azis hogy ma van a szülinapja!.. a huszonnyolcadik... szóval nekem ne mondja senki hogy van barátnője, hogyha a szülinapját velem vacsorázva ünnepli meg szinte titokban... ennyit a pletykákról, meg ennyit a jóakaratról... de végülis én jártam jól, vagy nem? ehhehe! megettünk mindent, fizettünk, aztán a buszmegállónál elváltunk, jött is a busza, csak annyira volt ideje, hogy mégegyszer megköszönje, meg egy nagyon aranyosat mosolygott, olyan hosszan miközben intett egy utolsót. szóval jó volt az este, na! persze megbeszéltük, hogy majd megismételjük ezt még, meg hogy holnap keressem majd.. az ürügy egy oplogó ...hihihhi

nagyon kis ügyes vagyok, mert rendesen kajálok, mert nem kotyogtam ki hogy ma lesz a randi LL-el, és mert egész sokat dolgoztam. megveregetem a vállam.