most izzított be MT... hogy menjünk csináljunk jogsit.. hát igen, itt lenne már az ideje. mondjuk nem igazán számítottam erre a kiadásra most, ugyanis még ebben a hónapban elkezdjük... lehet előre reszketni az utakon!

A Nagy Negró Körkép

az ember aszinné hogy a múlt cukorkáját újra lehet kapni, immár sokféle ízben is. De az eredeti a fekete. A gyermekkor felnőtt-cukorkája, a varázslatos feketeségével és a kénytelen-vagyok-ezt-enni-mert-csak-ez-van felkiáltással. Szóval veszek egy szép piros csomag negrót... valami furcsa... nem ugyanaz az íz. node sebaj, jártunk már így: a sport szelet sem az igazi a szakadós alufólia nélkül, a kapucíner is vesztett a bájából amióta már csillióféle édesség van, úgyhogy a gyermekkor szépülő emlékeinek számlájára írtam (kicsit asszem belekeveredtem a képekbe), és hagytam. aztán sétáltam megint az édességespult előtt, és valami gyanússá vált... túlsok piros zacsis negró volt... aztán jött derültégből villámcsapás: kétféle negró van: az Eredeti Negró a Szerencsitől és a Classic-Eredeti Negró a GyőriKeksztől. persze mindkettő a sajátjának tekinti a torok kéményseprőjét. Eme anomália után DZs és én egy nagyszabású tesztsorozatba fogtunk. Vettünk egy-egy zacsit a kétféle eredetiből, majd sorra kostóltuk. Vagy másfél perc szopogatás után óriási fölénnyel a Győri nyert... a régi íz, a régi szín, a régi töltelék. a harmónikus negró fíling.. még hallom hozzá nagyanyám hangját is, hogy "egyszerre csak egyet!", meg: "majd csak ebéd után!"

szóval a Győri negró az igazi. de aki nemhiszi az csak olvassa el a zacskók hátulján az összetételt: a Szerencsisnek csupa E, a Győrinek viszont: ánizs, mentol, cukor, glükóz és aktív szén...

és végezetül a kép, hogy mindenki felismerhesse:

 

ps: a boltok polcain szorosan egymás mellett vannak...

szégyellem, de nem megyek idén Titanic filmfesztiválra. ez van. meg az hogy nincs erőm otthon a gépemmel szarakodni, inkább be se kapcsolom. jaigen: virágzik otthon a karácsonyi kaktuszom. szegénykét jól összezavarhattam

a jóhír: ma nincs Gusztustalanfejű, így béke, nyugalom és csönd van csak. Olyannyira kiegyensúlyozott vagyok hogy mindjárt nekiállok kapálni is...

solideo inspirált hogy mareggel amíg DZs-t a sportkórházban fizikoterápia címén elektromosan sokkolták - teniszkönyökileg, addíg én Hernan Cattaneo-t hallgassak a kocsiban. A sminkem is és a hangulatom is nagyon jóra sikeredett.

bicajprojekt: ebédidőben kiugrottam bótba, ott van jó kis sportszeráruház, ott meg gyönyörű Scott bicajok. Jajjjdecsodálatosan szépek! és micsoda hatszámjegyű árak... mikor az eladónak ecseteltem a preferenciáimat, óvatosan kiröhögött... köhögésnek álcázta, de észrevettem. hogyaszondja: Ne legyen nagymamis, ne legyen rajta ez az izé, amitől randa motornak néz ki (bazinagyteleszkóp), ne legyen rajta az folytonossági hiány amit rugókkal pótolnak, ne legyen csicsás színű. Aztán végül elmeséltem hogy úgyis csak nézelődöm még, a vásárlás még terv szinten tart csak, úgyhogy kitárgyaltuk hogy kinézetre melyikek néznek ki jól, és egyértelműen a Scott-ok. mármint ott az üzletben. nekem ő tetszett nagyon

Bandi és Matild az otthoni cicáink. Bandi megtermett felnőttkandúr, a felesége Matild is felnőtt, csak kisebb növésű. Így egymás mellett Matild tiszta kölökmacseknak néz ki

ahogy olvasom, mindenkinél a diéta, futás, meg a bicaj a téma... nálam is. Csak egy nagy gond van: nincs itt bicajom. otthon van egy régebbi városi bicajom, még a gorenjés korszakban menekítettük hollandiából szekondhend. imádtam, mert rettentő kényelmes, és megbízható meg shimano váltós meg minden, meg hát mert előtte egy kempingbicajom volt. Jaigen, meg elölhátul dobfékes. Azóta sem láttam még dobfékes bicajt. Csakhát szegény bicaj olyan régi, ütöttkopottmár meg nagymamasztájl, engem meg most elkapott a sznob-bicajvásárlási láz. mertpersze mit néztem ki magamnak egy százezres KTM bicajt... persze nem ilyet fogok venni, csak úgy első blikkre ez lopta be magát a szivembe. hajjjajjajjj... mennyivel olcsóbb egy futócipő... és én hogy utálok futni! hajjaj! nagyon. borzasztóan.

bekrepált a gépem otthon. most nagyon. elindítom az emulét, és kábé két perc és lecsapja a biztosítékot... restart azonnal. tegnap ezt négyszer eljátszottam, utána emule indítás előtt kitöröltem egy pár nem szimpatikus taskot a taskmanagerből, és utána ment a gép. de vagy én vagy közös erővel a spy és vírusprogramokkal, nagyon elszúrtam/elszúrtunk... mareggel ugyanis úgy állt fel a rencer mintha frissen lett volna telepítve a 2000: mindenem elszállt: se programjaim, se beállításaim.. szóval füstölögtem még három sort, és kikapcsoltam. lehet hogy ez a tavaszi fitness-programja a gépnek: hogy ne lehessen leülni elé csak úgy... hanem inkább sétáljak, vagy ilyesmi.. nemtom.