megdöbbentően lapos és unalmas amiket írkálok. nem, nem harakirizek, de magambaszállok. sajnos melóhelyen lehet a legjobbakat írkálni, de ott meg most sokkal jobb net nélkül, azt mostmár így is hagyom. nemtom mi lesz, majd kitalálom. addigis nyári hőségszünet.
most is itt ülök rövidgatyában, trikóban, ablak tárvanyitva, redőny leeresztve, ventillátor felinstallálva, a hűtőben meg hűl a hideg limonádém. a máv meg monnyone: nem volt az IC-ben légkondi, az ellenőr meg még volt olyan pofátlan, hogy azt állította hogy soha nem is volt. peeersze, az a -10fokos hideg levegő meg valószínű az én agyrémem, ami szokott lenni általában nyáron a vonatokon... de nem is kért elnézést meg semmi. aztán kiderítettem hogy ilyenkor visszajár a helyjegyből pénz, hiszen a komfortfokozat "enyhén" sérült mikor a 45fokos konzervdobozban főtt mindenki - saját lében -. De ennek a ténynek a közlését is úgy elsumákolták hogy összesen hatan(!) mentünk vissza a pénztárakhoz a nyugatiban...

mivelhogy még tegnap este hazaszöktem, így ma amíg a család iskolában/munkahelyen volt, én napoztam, meg pihengettem, mint aki megteheti. remek! mikor meg hazaértek, elmentünk kocsival kicsit kirándulni a környékre, és egész jól alakult: találkoztunk egy bácsival, akinek vaddisznói vannak, az egyik - Vari (Varacskos beceneve) - meg épp a kicsinyeivel túrta a földet, meg dagonyázott.. a kismalacokon még látszottak a csíkok is... mondjuk a nagymalaccal már nem mertünk volna egyedül maradni, elég morcos tud lenni egy normál malac is, nemhogy egy vad... a bácsinak voltak még díjnyertes (asszem ontariói) bóbitás kacsái is, azok milyen röhejesen néznek ki: mintha egy normál kacsának a fejére egy öklömnyi pompont kötöttek volna...hehe... aztán tovább kocsikáztunk és egy nagy ló-karámnál kötöttünk ki: ott meg 38 ló volt, egy fogathajtó "ménese". A lovászfiútól megkérdeztük hogy megnézhetjük-e őket, így volt szerencsénk látni a hatalmas lipicaiakat, köztük két csikót is. az egyik csak két hetes volt, és még a bőre is gyűrött.. olyan volt mint egy őzike. az viszon hihetetlen hogy milyen nagyok voltak a lipicaiak! szemmagasságban a hasa közepe volt... a fejéhez szinte úgy kellett felnéznem. olyan volt mintha hirtelen én lettem volna liliputi...  szóval így tellt a mai nap. nyugisan, álatokkal körülvéve. (azt hogy az aranyhalaink a kerti kis"tavacskában" darakórosak, azt nem is említem. A gyógyszerként beleöntött Malachitzöldtől meg mintha tintában úsznának most, az meg kifejezetten vicces.)

futásnapló: nemtudom itthon mi van, de sokkal jobban megy a futás: most is minden gond nélkül lefutottam 5,3,5,7 perceket, mikor pesten még mindig az 5,3,4,4-el szenvedek, és nem birom végigfutni.. nemtommilehet...

amikor ilyet olvasok, összeszorul a torkom... és végtelen büszkeséggel tölt el hogy egyidős lehetek vele...

respekt Voyager!

for all mankind...

passziánsz, senki? pedig mindenkinek vannak ilyen tökéletesre csiszolt halál-felesleges tudományai. Kinek mi ez? lehet mesélni

ki tudja hogy hogy kell kicsomagolni olyan rar-t ami jelszó védett? lámer vagyok...

Solitaire házibajnokságot hirdetek. A nevezési fotókat lehet küldeni.
(mikre nem képes az ember internet nélkül...)

most néztük meg a Csillagok háborúja, episode III.-t. Majdnem epilepsziás rohamot kaptam a sok fénykardozástól. máskor talán nem a második sorból kellene nézni... viszont filmtörténeti kilóméterkő volt Vader első felhörgése a frissen installált masz mögül...

May the force be with you!