szép vagyok, sikeres, elbűvölő, humoros és művelt. De én inkább nem hazudozom, főleg most, hogy elindultam dolgozni, de a villamosmegállóig jutottam el, onnan futólépés haza, mert éreztem hogy nem bírnám ki tovább. így most szégyenszemre lemondtam minden megbeszélt programot, és csak reménykedni tudok hogy az esti Havi Italosra összeszedem kicsit magam azért, hogy egy bögre kamillatea mellett azért legalább két szót válthassak a többiekkel, meg ugye ez lesz DZs búcsúbulija is, meg közben ugye kiderült hogy az enyém is. faszkivan má ezzel a betegséggel, most akkor mért voltam kábé másfél napig teljesen jól? najó, az is ajándék, hiszen legaláb a Sz.P.-ben történt előrehaladás, úgyhogy nem panaszkodom inkább.