rohanok autóvezetésre. affinitás:0, kedv:0, elhatározottság:0, rutin:-1000,

Szupertitkos Projekt phase 1 completed.
Yokatta! ahogy a művelt japán mondaná

nna, ki az a balfasz, aki a tél kellős közepén egyszál rövidujjúban jön dolgozni? na? peeeerszehogyén!

itt tüsszögök meg fújom az orrom. gratula. legközelebb bugyit nem húzok, vagy a cipőm felejtem el

tegnap ismét isteni sütőtöklevest készítettünk ausztrál módra otthon, amiből ma is hoztam ebédre. Félelmetesen finom, pedig iszonyú egyszerű. A titka a szerecsendió, meg a sok bors. A legjobb mikor egy-egy egész bors roppan az ember foga alatt.

unalmas kajablog lettem, többre nem fussa. jameg nehéz a táskám mint állat. már megint a téi sokcekkeres korszakomat élem, szörnyű, szörnyen utálom.

most új projekt. mindig van valami, sőt szinte lételemem valamibe könyékig beleásnom magam, utánajárnom, mindentmindent kideríteni az adott ügyről. Most a konyhafelújítás, avagy a The Kitchen Remodeling Disaster, ahogy dooce mondta annó az övéknél. Csak az kicsit nagyobbszabású volt. mindenesetre megpróbálok énis ilyen előtte utána fotókat készíteni, bár lehet hogy a két fotó között eltellik majd három év, és valamiért érzem hogy nem tölgy konyhaszekrényem lesz márványberakásos csempével... anyway. counting down