szombaton voltunk vidéken anyáméknál, orvosnál, nagynénéméknél, jöttek unokatesómék is, aztán találkoztunk nagyanyámmal, majd rohanás fel pestre volt osztálytárs esküvőjére, amit a csodával határos módon elértünk még, holott másfél órácskát késtünk csak... aztán rohanás haza, mert kb az ágy volt az egyetlen dolog amit aznap szerettünk volna még látni. 

mameg fejfájós voltam - valami front kering errefele -, mosás, ebédfőzés, majd tesómék jöttek - illetve kajával tudtam csak idecsábítani őket, mert ugye friss, új kertesházból kinek van kedve kimozdulni be pestre a harmadik emeletre -, ezenkívül eb körbeglettelte a lakást; a másfél év alatt megereszkedett, dilatálódott falak mentén keletkezett repedések kábé fél kiló glettet "ettek meg". mostmeg jól megérdemelt pihenésképp Clicket fogunk nézni frissen sült rákszirommal.

Konyha előtte: 

Konyha utána:

(az óra természetesen nem marad ott, csak még nincs neki új helye. a polcok kitúrták a helyéről*( *=első képen a fal közepén fennt a kis luk)) 

elfogyott a kávé. mítingen ébrenmaradáshoz jaffát iszom, de ez inkább kinéz bilinek... 

munka után Lobóval és Senoival meglátogattuk a pesti tapasozás fellegvárát a Pata Negrát. A kis falatnyi kaják iszonyú alattomosak ám: nem is veszed észre, és máris degeszre etted magad. Én is túl későn kaptam észbe, és a nagy cseverészés közben egyszercsak már nem jutott hely a desszertnek, mondjuk nem is hiányzott, a narancsos-lime-os limonádé tökéletes befejezés volt. Utána már várt is eb, és mentünk újra gokartozni, immár heten. Az múltkori szintidőmet kicsit sikerült lejebb tornásszam 59-ről 56 másodpercre, de még így is papírkutya vagyok a többiek negyvenakárhányas idejéhez képest, viszont most az utolsó menet végén éreztem rá a kanyarban kisodródáskor való ellekormányzás zsenialitására. Már várom is hogy újra menjünk jövőhéten. Aztán haza, és itthon felszereltük a konyhai polcokat, szuper lett, viszont mostmár nagyon hiányzik a legfelső polc, amihez sehol de sehol nem lehet kapni konzolt... közben meg kipróbáltam az intervalometer funkciót is a gépen, kafa sorozatfelvétel lett a polcszerelésről...

közben meg Awake 

...megtettük: kimentünk Pozsonyba az ikeába, és megvettük a hülye polc maradék pár hiányzó elemét... ezerszer jobban feltöltött árukészlet, igaz drágábbak kicsit, de legalább odafelé én vezethettem, és 160-al száguldottam végig 200 kilométert szélbefújással. cselendzs!

vasárnap este született a zseniális ötlet a kicsi lakás megnagyobbítására: a falak kihasználása felpolcosítással. Spanyolviasz, de azért megörül az ember amikor kiderül hogy mégiscsak el tud férni minden egy pici konyhában is, ha jól szervezzük. Szóval a falra megy négy polc, azokra poharak, tányérok, ilyesmik, a szekrényekbe meg bekerülhet egy csomó minden: lábasok, tepsik, kajahozzávalók, alapanyagok, fűszerek, lekvárok, stb, szóval minden ami egy spejz nélküli kiskonyhában általában gondot szokott okozni. 

ugyanezen elven a hálószobába a franciaágy fölé egy hosszú polc, alá meg két olvasólámpa. A polcon végre lenne hely a képeknek(amik most a földön, a falnak támasztva várják a jobb világot), meg gyertyatartóknak, meg hasonlóknak, amiket a hímneműek bizbasz gyűjtőnéven emlegetnek csak. 

...és talán egy nagyobb méretű cd-dvd-tartó szekrényt is, vagy polcot, attól függ még hogy találunk-e szabad falfelületet a szekrénynek, mert az falra szerelendő...

és akkor már csak egy búra kéne a vécélámpára...