"Talán egy gondolat még a végére kívánkozik, nevezetesen az, hogy ezek a figurák meg eltakarják azokat, akik a világ képét formálják, sőt, nagyjából minden, ami körülveszi Átlag Jóskát, azt súlykolja, hogy a világot irányító folyamatok alapvetően kiismerhetetlenek és nem befolyásolhatóak, ost úgyismindegy. Átlag Jóska életében nem lát, nem hall egyetlen olyan embert sem, akinek tettei valóban fajsúlyosak, és képesek változtatni a világon, as we know it. Következésképp készséggel elhiszi, hogy készen, megrágva, előemésztve kell mindent legyűrnie, amit élete virtuális tálcájára hánynak, mert rajta úgysem múlik semmi. Politikai, világjobbítási ambícióit előregyártott cselekvés-szélfogókba terelik, lehet szavazgatni, interpellálni, grínpíszelni, békemenni, criticalmessni, de ezek a dolgok rég súlytalanná váltak, elvesztették spotaneitásból táplálkozó töltésüket, és éppúgy részei az össztársadalmi pótcselekvések rendszerének, mint a körömpiszkálás. Pedig ez legalábbis csúsztatás. A történelmet mindig egyes emberek cselekvései formálták, napóleonok, sztálinjóskák vagy épp maxwellek, diracok, edisonok és einsteinek gondolatai és tettei. Mondják, kollektív felelősség nem létezik, de tovább már nem jutnak, hogy tudniillik kollektív döntéshozatal és kollektív cselekvés sincs, csak épp leszoktatják az emberpolgárt arról, hogy cselekedjen és felelősséget vállaljon tetteiért."