Vérmamusztól

1. Mi a legjobb az utazásban?

Az új horizontok, új távlatok. más egek, más tájak, a föld máshogy görbül, és még a nap is máshogy süt.

2. Hova utaznál legközelebb Magyarországon?

A Lázbérci Víztározóhoz

3. Hova utaznál legközelebb külföldön?

Ha bármennyi pénzem lenne? Kínába. Meg Japánba, meg Újzélandra a maorikhoz, meg az északi sarkkörhöz, meg a Himalájához... Ha csak a realitásokat tekintjük, akkor síelni télen ausztriába. Vagy olaszországba. Vagy szlovákiába... tökmindegy csak jó legyen a hó

4. Mi volt eddig a legjobb utazós élményed?

Amikor elment az eszünk, és három csaj nekivágott egy Tunéziai túrának. három, huszonéves, szingli csaj. Nem tudom hogy képzeltük, mindenesetre fantasztikus és életreszóló élmény volt, pedig csak egyszer raboltak el minket a sivatag közepén, amikor leszedtek a tevéről a hirtelen semmiből előkerülő lovasok, aztán a mellemnél fogva tartottak a lovon, én meg nem mertem tiltakozni se, mert ha nem tart, leesek, és a végén még nekem kellett fizetni, mert mint kiderült, ez valamiféle sóműsor volt. Nem röhögtem. Ezekután áldás volt amikor megismertünk egy három helyi egyetemista srácot, akik pártfogásba vett minket, és onnantól bennfennteskéntt jöttünk mentük jobbrabalra. Voltunk só, kő meg homoksivatagban. Aludtunk csempézett ágyakon. Másnap merték csak elmondani hogy azért volt csempézve mert úgy nem tud felmászni a skorpió. Voltunk datolyaültetvényen, tevegeltünk, kelméket tapintottunk, fürödtük a sivatag közepén este oázisban a pálmafák és a csillagok alatt... Mi voltunk Charlie angyalai.

5. Mi a legkülönlegesebb utazós álmod?

utazós álom? Azon kívül amikor azt álmodom hogy repülök?... nincs konkrétum.... Talán most egy tengerpartot szeretnék, egy darab sajátot, nem strandot. Reggel felkelek a házban, még mindenki alszik. Langymeleg van, felveszem a fürdőruhám, meg egy inget, bontok egy narancsot és lemegyek a stégre... csend van, csak a reggeli kabócák cincegnek, meg a tenger morajlik, a kő a lábam alatt már meleg a reggeli napsütésben, majszolom a narancsot és közben bámulom a végtelen nyugodt kékeszöld tengert, leülök a kövezett stég szélére, belelógatom a lábam, a narancs édes leve a tengerbe csöpög, a víz tökéletesen átlátszó, apró halak úszkálnak. A nap ereje percről perce nő, majd egy kis vizet merítek megmosni a kezem meg a szám, a sós íztől megborzongok, majd leveszem az inget, és belesétálok a vízbe a lépcsőn és lassú tempóval úszni kezdek...

(belelóg a bilibe a kezem)

továbbküldős:

ediacara, evetke, piroska, lappa, senoi és lobo. Sokszeretettel.

ma megettem az első reggelimet. ez így nem hírértékű, ám ha azt vesszük hogy egy egész hétre, minden étkezésre rendeltem tegnap kaját, akkor már igen. szóval bekapcsolódtam én is  dobozbólevős Piroskához virtuális társnak, és igen, immár énis az ügyeskedő médiasztárok zsebét tömöm, de kit érdekel ez az egész, ha a végén van végeredmény. Márpedig Piroska már nyolcadik hete eszik dobozból, és neki jó.

Reggel persze volt kis közjáték, mert egész délig egyetlenegy meetingünk van, 9:15-kor, és persze 9:14-kor jött a hívás a kiszállítócsajszitól hogy melyik épületbe jöjjön. Lerohantam, kifizettem, megbeszéltem, átvettem, majd csodálkoztam egy sort a nagy piros harsány papírdobozon, amit próbáltam észrevétlenül becsempészni az íróasztalomhoz, de perszehogy kiszúrták a fiúk és jöttek hogy "miiieeeeez??" meg "mutiiii", meg "ez egész napra?" és kibontottam, és ott ficegett benne négy korpovit keksz egy csomagban a tetején, és az a tízóraim, és mondta Tomi hogy akkor mostantól csak futólépésben közlekedhetek az asztalok között...

aztán lehet hogy nem birom. vagy cérnával, vagy pénztárcával. de majd kiderül az is, sztéj tyúnd.