Van nekünk a szomszédunk a (nevezzük így) Józsi bácsi meg a felesége Ili néni. Nagyon aranyos idősebb házaspár, az aktívabb, a minden unoka álma fajta. Régebben míg kisebbek voltunk, sokat átjártunk hozzájuk, mert tartottak mindenféle háziállatot és mindig szóltak ha megellettek a nyulak, vagy épp költöttek a galambok. Ott láttam először pici nyuszit hogy milyen aranyos a szőr-fészkében, etettünk malacot, de a kutyától azért tartani kellett, ő már csak az az öreg, bizalmatlan fajta volt.

Mentünk át tojásért, vagy vittünk mustot, és bármikor meg lehetett kérni őket hogy adjanak a kutyáinknak enni ha nem voltunk otthon.

Tegnap délután háromkor Ili néni egy lábassal agyonverte Józsi bácsit.