Figyelem, aki szoptat/szoptatott, ne olvassa el. Pillanatnyi dühből írok.

Nagyon nehezen megy a fejés, alig van mit, pedig még a tőlem igen távol álló homeopátiával is segítenék kétféle golyócskával, meg iszom a keserű szoptatós teát, meg amióta megszületett nem iszom tejet, meg minden szent szar, és mégis, a maximum - amit eddig egyszer produkáltam - az 20 mili volt egy mellből. És nem ám úgy hogy csak rácuppantom a gépet és szívja, hanem nekem kell kézzel fejni a szívás mellett/ellenére.

Mostanában 10-20 mili szokott lenni egy fejésre két mellből kábé 15-20 perc alatt, de esténként még kevesebb. Már két-két és fél nap kell egy 80 mili összefejéséhez, amit oda tudok adni egy etetésre.

Szóval ma este kezdtem egy újabb üveget, hogy fejjek egy újabb adagot, sikerült 18 mili, majd az előbb nekiálltam, hogy még fejek hozzá, és kemény 15 percig gyűrtem, nyomkodtam hogy összejöjjön valamennyi, de már olyan érzésem volt hogy már csak annyi van, hogy a mellszívót moshassam újra, de le már nem csorog. De csepegett, lett plusz 5 mili. Letettem az asztalra az alját, óvatosan lepattintottam az elektromos gép részét a tetejéről, majd szerelem épp szét, aminek az a legjobb része, hogy a különböző alkatrészekből a benne maradt cseppeket még összevadászom, és még szóltam is ebnek hogy vigyázzon, nehogy meglökje az asztalt, és persze jött a kurva Murphy mert sikeresen én vertem le az egészet, és perszehogy kiömlött az egész. Az összes. Mind a huszonhárom mililiter. Énnekem meg a szívem facsarodott kis apró gombóccá össze, és bevágtam az egész szaros fejőt a mosogatóba, és sírtam, és az járt a fejemben hogy ott rohadjon meg minden kérkedő kismama, aki azon sopánkodik hogy nem bír csak 400 milit fejni/etetni egy nap, pedig a jobb napjain ment a 900 is, meg különbenis.

És itt bőgök azóta, pedig már azthittem hogy rég megbékéltem ezzel, de ezekszerint nem.