itt vagyunk, marha jó, bár volt egy pofáraesés: nincs mégsem úszómedence, pedig ez lett volna az egyik fő szempont. Amelyik nagyobb és hidegebb lett volna, az kültéri és nem működik most. Kár. De mindegy.

A másik, amitől viszont már most tikkel a szemem, az az hogy az első kajakor (vacsora) rögtön bemutatkoztak a gyerekek: elrohangáltak a francba, de úgy, hogy vissza a szobáig akár. Úgyhogy a rosét pl még kikértem, de utána mind a két gyerek után eredtem és inkább visszajöttem a szobába, mert katasztrófa.... jó, oké, nincs asztalunk, soha nem is eszünk együtt emiatt. sajnos. de ez van.

úgyhogy az lett a megoldás hogy itt maradtam a gyerekekkel, addig Balázs befejezte a kaját, utána meg én mentem vissza, de akkor Zsófi könyörgött hogy visszajöjjön velem, végül jött, és tényleg (nagy szenvedés árán ugyan) de kibírta és ezért nagyon megdicsértem. Még koccintottunk is, cukker volt.

Szóval úszómedence nincs, csak ilyen kretén, melegvizes áztató, elég nagy és elég mély, meg vannak ilyen "wellness" funkciók is, de a lényeg hogy a gyerekek iszonyúan élvezték.

Van kültéri szauna, Balázs nagy örömére, és a szoba is elég nagy hogy még egy pótágy és egy kiságy is befért tök jól. Amúgy szuper szerintem a berendezés meg a fürdő is, szóval szuper...lenne, ha pl a gyerekek nem lennének itt. de végtére is miattuk vagyunk itt, szóval fene se tudja.

Most még elevenek mint hatszáz zsák bolha és épp nem is értjük hogy hogy lehetünk ilyen hülyék hogy gyereket csináltunk. gyakorlatilag a csillárról lógnak, és elképzelésem sincs hogy hogy lehetne kordában tartani őket, Balázsnak hatszáz a vérnyomása, én most az "ignorálom" fázisban vagyok inkább már, elég ha csak az egyikünk üvöltözik.

a képen a bőgő Zsófi, meg a megadást szimuláló Simi. elképzelésem sincs mikor alszanak el.... pfff