előszöris köszönöm a gratulációkat, bár tudom hogy még kissé korai, főleg hogy magából a gyerekből - ami kábé egy negyed rizszsemnyi kis malacka még (ilyesmi) - még nem is látszik semmi az ultrahang képen, csak ha nagyon nagyon oda akarjuk képzelni.

a vetéléseim ezek után kezdődtek, úgyhogy lehet itt még akármi meg bármi, de most úgy vagyok vele mint az a csaj akinek nagyon sok vetélése volt, hogy ha 9 hónapig végig velem marad, akkor 9 hónapig örülök neki, ha csak 9 napig, akkor meg addig.

a lenti képen csak a petezsák látszik, két hét múlva újra ultrahang, akkor már azért jobban látni mindent (mint pl ez is itt)

----

amúgy be vagyok tojva. Mondta G hogy ha egyszer beindul a szervezet, akkor meg se áll, mint a lendkerekes autó, de ezt nem gondoltam volna. Ha minden rendben megy, akkor pont mikulásra születik meg (dec.6), úgyhogy alig lesz több mint 22 hónap a két gyerek között. NAGYON ijesztő.

Zsófi keze, ez látszik a kis hurkás ujjacskákból is, meg hogy mennyire nem érnek még össze a csontok (itt egy felnőtt kezének röntgenfelvétele)

amúgy meg a házidoki küldte el Zsófit endokrinológushoz hogy nézzen rá, mert szerinte ahhoz képes hogy mi milyen magasak vagyunk, ő picike a maga hetvenakárhány centijével. Az endokrin doki meg így nézi ezt meg hogy hol tart a csontosodás. A kéztőcsontok árulkodnak, ha jól tudom, felnőttként nyolc darabja van az embernek, ilyen kis korban viszont még csak kezdegetnek kialakulni, amint látni, még csak két kéztőcsontja van, viszont már háromnak kéne lennie a nagykönyv szerint (komolyan egy nagy könyvet vett elő, és abból nézte ki hogy melyik hónaphoz mennyi csontocska kell), úgyhogy fél év múlva újra kontroll.

*kicsit megkésve, de épp nagyszülőknél havajolunk korlátozott internetezési kedvvel.*

Adatok: mikor megszületett Frédi, vissza kellett adjuk a mérleget, így mérőeszköz nélkül maradtunk, de kb 8,5 kg lehet, a háromnapos fogyókúra azért visszadobta a fejlődésben. Hosszra nyúlhatott a hónapban, mert nemrég még simán felállt az étkezőasztal alatt, most viszont már beveri a fejét.

Alvás: este 9 körül alvás, hajnal 1-kor etetés, reggel 5-kor etetés, majd 9-kor kelés.

nappal: 12-2-ig, illetve du. 5-6-ig két alvás.

Evés: tápszer: a hónapban teljesen visszaesett a tápszer iránti kereslet, volt olyan nap hogy alig 3 deci fogyott.

sorrend valahogy úgy hogy reggel 10 felé reggeli: "anyapép" (az én spéci műzlim tápszerben, barnacukorral, vajjal, karobbal), délben alváshoz tápszer (nem mindig kéri), majd kb du.3-kor egy üveges zöldségeshúsos kaja, majd 5-kor alváshoz tápszer (nem mindig kéri), aztán hét-félnyolc felé meg egy vacsora, hol gyümölcspép, hol kefír.

Inkább sósszájú, annyira nem rajong az édességért, de pl a cabanossi kolbászomat mindig kicsavarja a kezéből, és szétharapdálja apró miszlikekbe (és kiköpi a tenyerembe mind (az anya meg megeszi (mert egy anyuka már csak ilyen konyhamalac))).

Nagymozgás: most már egyenelten talajon is egész jól megy, de ennek a gyakorlása van most folyamatban. Sokat guggol, szöszmötöléshez, vizsgálódáshoz, de mostanában volt kétszer is hogy leereszkedett négykézláb és úgy tepert oda-vissza az egész lakásban vadul csujjogatva egész este.

Finommozgás: lapoz, formabedobóz, kanalaz (kiskanál üvegbe be, szájhoz vissza) stb... meg mindent mutat (amit meg akar szerezni, amiről "beszél", amiről mi meséljünk...)

Fog: kinőtt a bal oldali alsó és felső első őrlő is. úgyhogy már 10 db, de esküszöm a bal oldalon a felső szemfog helye is duzzadt, bár azt nem tudom hogy hova rohanunk a fogakkal... (bár sejtésem van: kolbászt enni)

Eü: a háromnapos láz (exanthema subitum) akkor ezennel ünnepélyesen letudva, első borzasztó ijesztő számok (40,2°C) és priznic túlélve, pöttyöknél megkönnyebbülés. Senkinek nem kívánom azért.

Beszéd: még mindig ugyanaz, azaz kvázi semmi, de azért végiggügyögi az egész napot (az egyetlen és legkonkrétabb amit mond az az "ajjjajjjajjj" (borzasztó örömmel kiejtve), amikor meglátja, vagy megérinti, vagy egyáltalán csak beszélünk a bárányszőrről. Elolvadós szmájli hegyek.)

EC: szinténzenész: helló lustaság, és sok réteg ruha: nincs se ec, se textilpelus.

Hordozás: háton vittem én, eb meg hason.

Babajelek: integet, mutatja az apa, a séta (kint), tápszer (tej), még, elég, enni, madár jelét. Az új a "fürdés" és a "kutya" és "alvás".

Egyéb: háromnapos láz és az új unokatesó fért bele ebbe az igen gyorsan elröppenő 13. hónapba... De pl otthon már ha indulunk valahova, akkor elég kiengedni az ajtón, és tudja az útvonalat (lépcsőház, lift, kijárati ajtó.) meg ugyanez visszafelé.

És a hónap képekben (holnap megszerelem becsszó!)

(ja, és mindenkinek boldog napéjegyenlőséget)

...és megérkeztek a kiütések. Ami jó.

Azért durva volt ez a három nap 39 fok feletti lázzal, na.

Zsófi hajnal háromkor teljes testes hidegvizes borogatásban, olyan bágyadtan hogy még a fejét se akarta mozgatni.

az mit mond el rólunk, hogy a gyerek első utánunk ismételt szava az hogy "kettő"?

Adatok: megvolt az egyéves státusz a gyerekdokinál, úgyhogy van pontos hossz adat: 72cm, súlyra meg 8,3kg. Be is utalt az endokrinológiára, hogy kicsi a gyerek hosszra, mert hogy mi is milyen magasak vagyunk. Nagyon nem fosokol, igaz eb 2 méter majdnem, de kamaszkoráig tornasor végén állt, mint legkisebb. (mondjuk én meg mindig az elején... ) majd megnő, van még ideje.

Alvás: Éjjel kb 11-12 óra két-három gyors etetéssel. kezdjük korábbi lefekvésre szoktatni, úgyhogymár 9-kor fürdés van a fürdős napokon.

A nappali egy alvás nem jött össze, nem neki való még, úgyhogy egy délelőtt/déli két órás, és egy rövidebb esti alvás van.

Evés: tápszer: megnőtt az étvágya, estére 240ml-ket keverünk be, volt hogy meg is itta, nappalra viszont kezd csökkenni az adag a szilárdak miatt, de alvás előtt mindig kap.

Szilárd: az a rend kezd lenni, hogy reggel rizs- vagy tejpép, alvás utáni ebédre egy zöldséges-húsos kaja és vacsorára valami gyümölcspép. aztán ahogy hozza a sors, úgy alakul. Amúgy BLW, de ott már odáig fajult a dolog, hogy nem ehetünk csak úgy szendvicset, mert rögtön jön, és harapja a neki hivatalosan is járó falatot.

Nagymozgás: Már majdnem szalad, najó ez túlzás, de rendes sebességgel teper bárhol, és az új kedvence az asztal vagy szék alá bemászás, bekúszás. Nagyon aranyos még ahogy guggolva szöszmötöl, a teljes testes kígyózó táncmozdulatairól nem is beszélve

Finommozgás: üres bébiételes üvegbe beteszegeti a kupakokat, aztán kiszedi, próbál kanállal enni, be is talál az üveg és a saját szájába is.

Fog: finnország alatt kinőtt a két alsó kettes is, úgyhogy most már 8db.

Eü: volt egy kislábujj ficam, meg két alsó fog növés, de ennyi szerencsére.

Beszéd: az egyetlen és legkonkrétabb amit mond az az "ajjjajjjajjj" (borzasztó örömmel kiejtve), amikor meglátja, vagy megérinti, vagy egyáltalán csak beszélünk a bárányszőrről. Elolvadós szmájli hegyek.

EC: helló lustaság, és sok réteg ruha: nincs se ec, se textilpelus.

Hordozás: háton vittem én, eb meg hason.

Babajelek: integet, mutatja az apa, a séta (kint), tápszer (tej), még, elég, enni, madár jelét, de a madár a legtutibb.

Egyéb: megjártuk Finnországot és Észtországot, azaz Helsinkit és Tallint, és kirándultunk egy csomót, és egy szavam se lehet igazából, rendes gyerek ez, csak nekem kéne türelmesebbnek lennem, hiszen még csak - vagyis MÁR - 1 éves... döbbenet, na.

És a hónap képekben

ma keresztültotyogott a szobán.

a hülye anyuka a saját kárán tanul, az idióta meg a gyerekén.

Zsófinak olyan szorulása volt tegnap, hogy nekem kellett szegénykének segítenem kimasszírozni a cuccost ( jóétvágyat! ). Tesómnak mesélem épp hogy mi a szitu, miért lehet ez, amikor kérdezgetni kezd:

-no, de mit adtál neki mostanában újat, vagy mást?

-főtt tésztát. Vagy lehet hogy keveset itatom?

-nem tudom...

-ma pedig még tök jól evett a répás-húsos bébiételből.

-RÉPA??!!

no, és itt derült ki hogy a répát használják népi gyógyászatban hasfogónak, ORS200-ban a HIPP hasmenés ellen, répával kúrálják a kórházakban is a hasmenést, meg úgy egyáltalán, én meg kvázi főtt répán tartom a gyereket, mert úgy szereti.

Azóta beszereztem sütőtökös cuccost, meg még szilvás bébiételt is, amire eddig csak csodálkozva néztem hogy mégis ki ad ilyet a a gyerekének.

Hát az idióta anyuka aki hasfogón neveli a gyerekét.

januárban nyolcadik hónapos terhesként dobtam egy szép hasast, majd rá két hétre részese lehettem egy jó kis utcai késelésnek.

Februárban leköltöztem anyámékhoz, majd 19-én megszületett Zsófi. (És itt akár meg is állhatnék, az életben mégegyszer ilyen horderejű dolgot úgysem tudok produkálni. A következő gyerek is ugye már csak egy második gyerek lesz.)

Márciusban kiderült hogy nem tudom etetni önerőből, úgyhogy először elkezdett fogyni, majd mikor hozzátáplálni is elkezdtük, akkor meg rögtön egy masszív kakatengert borított rám. Ugyanebben a hónapban kiderült hogy anyáméknál szembeszomszéd nénike legyilkolta a férjét.

Áprilisban vége lett a gyerekágynak, voltunk a Balatonon, elkezdtünk EC-zni, és vettünk babakocsit, amit azóta se használtunk még egyszer sem. És újra lett időm.

Májusban átfordult hasról hátra, majd megünnepeltük az első egyéves szülinapját, ezenkívül életem első - és eddig utolsó is - expresszes sikeres biznisze révén megszabadultam a (babakocsira való, amúgy szuper) pelenkázós táskától, és rászakadtam a spárgára.

Júniusban voltunk Bányászati Múzeumban, kikerült a bölcsőből, Még több gyilkolászás, és öngyilkosságra derült fény anyámék kicsiny boltjában utcáján, és megérkezett a gyönyörű csípőkendőm.

Júliusban voltunk pisztrángozni Lillafüreden, megkezdtük a hozzátáplálást, végre befejeztem a születéstörténet megírását, és egész hónapban szenvedtünk a dögmelegtől. 

Augusztusban Garancsi tónál meg a mátrában kirándultunk, de tulajdonképp az egész hónap az esetleges költözés, meg építkezés gondolata körül forgott, ami ugye szépen kútba esett... és utáltam a szigeteseket.

Szeptemberben ideköltözött a kisebbik hugom, úgyhogy összébb szorultunk. Eltört a laptop kijelzője, és beirattam bölcsibe a gyereket. Voltunk Hőgyészen a szarvasgomba fesztiválon, aztán hordozós héten és kijött az első foga.

Októberben sminktanfolyamon voltam -beszt tanfolyam evör-, és a gyerek elkezdett ácsorogni.

Novemberben 32 éves lettem én, meglepetés e költemény. Majd kirepültünk gyerekestől egy hétre angliába, és belefogtunk az új freeblogos játékba. 

Decemberben először rászakadtam a twitterre (majd később a facebook-os farmville-re), és megejtettük az első gyerek nélküli éttermes vacsoránkat. Aztán mikulásra Zsófi lenyelt egy csengettyűt, majd kikakilta. én meg saját magamat a depressziós pöcegödörből, és máris karácsony lett, most meg két óra és újév.

erről jut eszembe: kell vennem egy 2010-es határidőnaplót.

tegnap a gyerek a számítógép mellett ácsorgott, és rágta az USB portból kilógó fényképezőgép adatkábelt. Aztán a számítógépen felugrott egy kis ablak:

"Windows cannot recognize the connected USB device"