"ooo, Madoonna!" Sopranos. Zseniális!
mai napot sikeresnek kiáltom ki: sikerült elkapnom a munka fonalát, -ehhdenyálasan hangzott - és befejezni egy rakás melót.. és ...és!: meglátni az alagút végén a fényt!!! vagy ezt a haldoklók mondják?! szóvalhogy mégsem telejsen reménytelen a dolog, na! kevesebb szar dolgot ismerek mint reménytelenül melózni... a másik hihetelen esemény ami történt velem azmegaz, hogy megvettem végre a kenyérsütőt! fantasztikus mi? anyáméknak biztos. de a lényeg: karácsonyi vásárlások kipipálva! mindenkinek minden megvan, és még majd 10nap karácsonyig.. jaigen: a félfizu is holnap rajta lesz a számlán,... mondjuk a csekkek is sorban állnak, várakozva. meg a szomszéd is átkopogtatott hogy akkor jöhetnek szombaton gátzcsapot cserélni? mondtam hogy ha harminc évet tudott várni, akkor mostmár januárig bírja ki, mert nemképzeli hogy van most ilyenekre pénzem. aztánha mostanában hirtelen - minden bejelentés nélkül abbahagyom az írást, akkor felrobbat a kecó. de szerintem ennyi erővel a cserép is a fejemre eshet...
itt egy kép még tegnapról...reszketős a hangulattól meg bortól.
megjöttem. jó volt, főleg mert a szararcúak hamar elhúztak, és mert finom muskotályos bor volt. azért ezt most értékelem hogy nem akart a faszfej E is ottmaradni és jópofizni (az exkolléganő, akit gyűlöltem), hanem hamar letiplizett... eleinte beszélgettem sokat, meg ettünk, tök finomak voltak a kaják, aztán meg beszélgettünk sokat... és szomorúan meg kell állapítsam hogy nagyon hiányzik a régi társaság, és hogy nagyon jó fej emberek voltak.. illetve hogy most is azok, de a társaság már erősen nem az igazi, márhogy hígul, meg egyre újabb arcok, de ez számomra szerencse, mert legalább nem bánom hogy eljöttem onnan. azt viszont így egy pár pohár bor után megállapítottam hogy mostmáraztán tényleg formába kell hoznom magam, mert fele se tréfa olyan jól éreztük magunkaz Zs bnőmmel mostis.. szólt a zene, kicsit spicces hangulat, újra már csak az UV fények világítottak, és mindenki már jó szinten volt... és nagyon ránkjött a táncolhatnék... persze írni már nemtudok, ert fáradt vagyok meg elnyomott a bor is, szóval ötvenszer kellett javítgatnom amit írok
tudom, spúrgéza vagyok, de hazamentettem két jó üveg bort, (szeremley meg szőke), mertkülönben ottmaradt volna, nehogymá kárbavesszen. majd elfogyasztjuk a világ dicsőségére, jóóól
megint kimentem bótba menza-kaja helyett, és má megint hülye kajákat vettem magamnak ebéd gyanánt.. tiszta lökött vagyok. namindegy. amúgy tusfürdő meg sampon kellett volna, de kábé félórát álltam a tusfürdők előtt, és olvasgattam meg szagolgattam, de egyik bénább volt mint a másik, pedig szerintem vagy 120 négyzetméternyi flakon volt csak a tusfürdőkből... szóval szagolgatom, szagolgatom, az egyik túl édes mintha rágóban fürdene az ember, a másiknak gyomorforgató a szaga, a többi meg ócska szines limlom... hát hogynéznek má ki a neonrózsaszín pálmolív, a bugyilila fa meg a társai? ordít róluk messziről hogy színes szagos meg minden, de hogy nem érezném magam tisztának utána az tuti... így fogtam magam, visszaballagtam az baba-részlegre és vettem jófajta nívea babasampont meg tusfürdőt... annak legalább olyan kis finom és egyszerű illata van. és kész. semmi extra sallang.
hűűűdeérdekes témákat feszegetek, azannya! van még egykét hasonlóan érdekes.. mondjuk az hogy ma megyek az exosztályommal (má itt a cégen belüli) bólingozni. ami szerintem jó lesz, de tuti nem annyira mint két éve, amikor az osztályon belül csak a mi részlegünk vett részt benne, csupa fiatal, meg lökött ember, no, annak a vége az lett, hogy csillagászati italszámla, főleg jégerből meg ijenek, irtójó hangulat, nevetvehányás. najó, ott bennt nem, ellenben volt golyót a kézből ki nem engedés, és hassal bevetődés a pályára... persze tökvéletlen, mi meg majd bepisáltunk a röhögéstől. aztán meg a pályán 10 után lekapcsolták a lámpákat, csak UVfénycsövek égtek, ezt az illuminált tártsaság borzasztó viccesebbnek találta, és egyfolytában ment az öldöklő harc a legjobban rikító fényes rózsaszín golyóért, majd később az egyik srác hazaindult kissé bizonytalan léptekkel, majd egy negyedóra múlva visszatántorgott, hogy akkor a saját cipőit szeretné elkérni... hát most ehhez képest csak valami konszolidált meg álmosolygós parti lesz... namajd beszámolok
Haaa!! kiderült az előbb hogy mégiscsak megjapjuk a decemberi fizu felét előre! ez jó hír! így most visszafizetem a kölcsöneimet, és egyenesben vagyok mind anyagilag mind erkölcsileg. utálok lógni valakinek. többek között ezért is csináltattam annó hitelkeretet magamnak, ami elvileg jó, gyakorlatilag rabszolgatartás: azóta amióta megkötöttem a hitel-szerződést, minusz kettőötvenben vagyok, a fizut ráutalják havonta, felmegyek minusz ennyimegennyi, és onnan élem le hó végére mínusz kettőötvenre újra.. mint egy Mariana árok , vagy egy mindent elnyelő feketelyuk. inkább a feketelyuk. gőzöm sincs hogy keveredek ki belőle... barátnőmmel gondolkodtunk egy topless autómosó megnyitásában...
ma elhűlve tapasztaltam hogy mennyi pénzem maradt... pedig sok kellene hogy legyen amikor jön T... már kevesebb mint két hét és itt van... japánból jön, és hérom és fél napot marad. tökröhej. naszóval ha jön, akkor kellene mindenfélére zsé: kezdve a budapest kártyától, a taxipénzig mindenfélére, meg éttermekre meg bevásárlásokra... namindegy, majd valahogy csak lesz.
a Gusztustalanfejű meg már megint itt rugózik mellettem a széken... ez vajon férges? vagy mi? .. a legszörnyűbb hogy ilyenkor az jut az eszembe hogy vajon ugyanígy vonaglik szeksz közben is? tiszta mazohista vagyok hogy ilyeneken gondolkozom, de nemtehetek róla, de van úgy hogy az ember el sem tudja képzelnia másikat hogy az is szekszelhet... ilyen gyomorforgató például arra gondolni hogy a szüleink minket hogy hoztak össze.. bloooeee...:-) de azért talán mégsem jó párhuzam egy Gusztustalanfejűhöz mérni anyámékat... jesszus, micsináljak hogy hagyja már abba a rángatózását?: rúgjam bokán?