persze reggel alig tudtam kikúszni az ágyból... kellett nekem hajnalban még blogolni is...nemmintha jobban kialudtam volna magam ha 10 perccel hamarabb fekszem le. visszaolvastam a tegnapi esti körmölésemet és elég zagyva lett ... mindegy. kiderült hogy mégiscsak nekem kéne megvenni a kenyérsütőt anyáméknak,. tesóm ugyanis eddig ragaszkodott hozzá hogy majd ő... erre tegnap bejelentette hogy mégiscsak én. tudom hogy pitiáner dolog de kurvára felhúztam magam rajta, ő meg nem is érti hogy miért hurrogom le, mert neki nem nagy kunszt elmenni bevásárlóközpontokig, mert ott van az autójuk, de nekem innen a halál faszáról kellene buszokkal meg gyalog becipelni a feltehetően nem 2 dekás masinát... és amikor nemisolyanrég nagybevásárlást tartottam, mert jöttek értem kocsival, és háztólházig vittek, akkor direkt megkérdeztem hogy ne vegyem-e meg most?  ...mostanában sűrűn kiakadok a kocsitulajdonosok lezser nemtörődömségén...