tegnap. nost reggel 4:30-kor keltem (broooááááf), majd 5:30-kor találka a kosztolányin, innen viharoztunk ki bécsbe. a míting 9kor kezdődött, és szerencsénkre pont a Shopping City Nord mellett voltunk, így mi BE-vel (kolléganő) oda vetettük be magunkat. érdekes volt ebbe az alig westendnyi plázába nyitásra érkezni.. Ismét megállapítottuk, hogy már rendszerváltás ezer éve volt, EU tagok is vagyunk, mégis még fényévekre vagyunk még az ausztriai szinttől is. egy közepes smatch méretű boltban olyan áruválaszték volt hogy az állam leesett. még mindig. és egy csomó olyan termék volt, amit behoztak már egyszer, de aztán mégis kivonták a magyar forgalomból. magyarul mi magyarok vagyunk még a béka segge alatt a polgárosodás folyamatában, az igényességben, ...jópersze, pénzileg is, de akkoris. na. Délelőtt soppingoltunk, nézelődtünk. Volt egy nagy H&M, számomra ez volt egyébként a nap üzlete, itt tudtam volna a legtöbb pénzt elkölteni. BE-vel megállapítottuk egyébként hogy jól összeillünk ami a vásárlást illeti, mert egyforma a vérmérsékletünk, és az ízlésünk is hasonló. Megvettem egyébként életem első számú blézerét. Eddig mindig tiltakoztam ellene, mint ahogy tiltakozok a kiskosztümök ellen most is, de beadtam most a derekam, így van egy szép fekete szövet blézerem, amivel kicsit tudom tupírozni a farmeres létet, és egész elfogadható city woman fíling a vége. most igazából nemistudom hogy ez jó-e vagy sem. egyértelműen az öregedés... jáááj... namindegy.

Délben bepakoltuk a kocsiba az eddigi zsákmányokat, majd merészen nekivágtunk Bécsnek, hogy akkor most eljutunk Parndorfba ha törik ha szakad. fellógtunk egy villamosra (szép magyar mentalitás. dícséretes) majd az északi pályaudvarnál le, ott vettünk egy átszállójegyet parndorfig, azaz mentünk egy HÉV szerű vonattal a déli pályaudvarig, ott meg a kétemeletes elővárosi vonatra szálltunk fel. Nemtudtuk hogy mikor kéne leszállni, és a kaller sem mondta be hogy hol tartunk, így a mellettünk ülő idősebb pasitól kérdeztük meg, aki már szedelődzködött. Mondta hogy én most szállok le, Parndorf viszont a következő megálló, de mit csinálunk Parndorfban? - tette fel a kkérdést, mert gyanút fogott. Mondtuk hogy vásárolni akarunk. Csak nem az outletben? bólogattunk, mire hozzátette: az a pályaudvartól nagyon messzevan! itt előadtuk az elkerekedett szemű meglepődött vidéki kislányok jelenetet, ami annyira jól sikerült hogy a pasi önként felajánlotta hogy szálljunk le vele most, ő úgyis a outlet mellett megy el, majd kitesz ott minket. Gyorsan szedelőzködtünk is. Közben BE-vel azon filóztunk sutyorogva hogy ha mégsem pardnorf felé fordul a kocsi és kiderül hogy szatír az ürge, akkor a H&M-es új stólával vagy a Benettonos övvel fojtsuk meg? Végülis attrocitás nem történt, BE és NE! budapesti lakos épségben megérkezett az outlet centerbe, ahol térdig lejárták a lábukat, botrányosan olcsón vásároltak eztazt (Ralph Lauren farmert 9€-ért, és hasonlók...) majd a tárgyalásról megérkező férfiak belapátolták az addigra jajjjgó lányokat a kocsiba, és hazáig röhögtek rajtuk hogy sajnáltatni merik magukat az egész napos vásárlásból kifolyólag. pedig ez igenis kőkemény meló, stresszel verseny egy-egy jobb darabért. Igenis!