készvége, eddigbírtam net nélül. vagyis pontosabban blog nélkül, ugyanis ez hiányzott a legjobban. az utóbbi időkben meg már csak egyedül. munkahelyen ellapátoltam a behavazást, gyeplő a kezemben, és esténként már köszönöm, jókat alszom (nincs lelkiismeretfurdalás meg forgolódás...)
