tegnapi lakásavató jól sikeredett, bár egy óriási hibája volt: hétköznap... büntető érzés reggel az ébresztő ilyenkor.

meló után ugye hazarobogtam hajatmostni - volt egy háromnegyed órás postai intermezzó is, egy elveszett bírósági levél és Ludányi Lajos postás bokájának átkozásával fűszerezve - majd mikor már százszázalékosan meg voltam róla győződve hogy tuti elkéstünk, tuti utálni fognak ezért, aztán derült ki hogy nagyonisnem. márhogy nem késtünk el. lassan az összes vendég befutott, és csúnyán elferdült az este... volt darts verseny falon koppanó, földbe álló dartsokkal, ki-nyer-ma jellegű namostmiszól?-konteszt, sodortunk mérnökújságon, öblítettük három sombreroval, ropogtattunk székelykáposztás undor-csipszet, előkerült egy rubik kocka is, és több zarándoklat indult a nagy fehér porcelán isten színe elé. amolyan egyetemi éveket idéző remek nosztalgia est.