"anya, én a körmét kérem!"

egyébként meg disznóság hogy minden ünnepből csokitengert varázsolnak... most is bemászott két zacsi milka csokitojásdrazsé meg egy haribo guminyuszi... szörnyű! és persze egyik sem fogja megérni a húsvétot. reménykedjünk hogy a mai napot...

(Szamszara megy a dunatévén. Irtó helyes a főhős. éljen a lelki megközelítés. hehe... amúgy a mai nap Tibeté: a TV2-n meg a Kundun lesz.)

tegnap bealudtam este de úgy, hogy tizenegykor már aligalig bírtam olvasni, majd ki is hullott a könyv a kezemből. mivel félálomban olvastam már, egész beleivódott az agyamba a történet, és egész éjjel amerikában éltem mint egy stepfordi feleség az élérevasalt házamban... aztán hirtelen reggel lett.. illetve délelőtt 11. sikerült megint 12 órát aludnom, és süt a nap, és most jó a hangulatom is. remek!

otthon vagyok, épp a Farkasok szövetségét nézem, erre jön az sms HZs barátnőmtől - my partner in crime -, hogy eszébe jutott a sztori amit tegnap meséltem neki, és ezen újra felderült. A történet: van egy kollégám, aki nem épp fiatal, és nem épp sovány. Nagyon nagy hasa van. Többek közt a hasa alatt hord egy övtáskát, ami szinte már szervült hozzá, és szerintem még fürdeni se veszi le, már a színéből ítélve. Fekete volt valamikor, most olyan.. nemrészletezném. Ezen kívül a plasztik belépőkártyáját a nyakába akasztva viseli, de úgy hogy a kártya maga belóg a pólója alá. Az egyik nap épp vette volna elő a kártyát, de mivel meleg volt, a kártya egy hangos cuppanással vált le a hasáról... nos tegnap ezen sikítoztunk nagyokat, mi a gonosz dögök. Persze sztori még mindig van tovább: a hátam mögött van a radiátor, és ha uszodába megy, akkor utána oda teregeti ki az úszógatyiját száradi. Ezen már fel se akadok, pedig elsőre elég sokkoló: egy hatalmas sötétkék gatya, aminek a fenekénél már egy kissé megkopott az anyag.. (ahogy HZs mondaná: jól megszűri a fingot. énkérekelnézést!)

HZs:"vágjál bele kisollóval...egy apró háromszöget...hú, de király lenne! átmegyek hétfőn és megcsinálom:-)"

én:"de akkor kell a projetkhez SA is, mert ő elmegy lecsekkolni az usziba ahogy lifeg a gatyája a hátsóján:-)"

HZs:"mindenképpen. Fú, ez most beépült az agyamba, király lenne... Egy apró kis háromszög ami elég ahhoz, hogy világítson A Fenék. Egyeztessünk még erről, Cincike*!:-)" *: ez az univerzális hívószavunk egymásra.

én:"meglesz! hétfőn megy a mítingrikveszt!"

HZs:"Rendben. Meg kell csinálni. Csak tanúk ne legyenek ott, én vállalom. Kell egy max 5 perc, hogy senki se legyen. Vágok!:-D"

noshát ilyen nagyon borzasztó gonoszak vagyunk mi lányok.

tegnap este Havi Italozás volt a volt kollégákkal, és elég jóra sikerült. Elvileg a Champs-ba mentük volna, de DZs elrontotta a helyfoglalást, és a Championsba mentünk, de nem bántunk meg. Nem egy proccos hely, de finoman főznek pölö. Nameg elég jól éreztük magunkat, sokat dumáltunk meg röhögtünk. ez kellett.. meg a végén kikönyörögtük BE-től, a volt főnökömtől hogy mostmáraztán igazán megtehetné hogy hazadob minket DZs-vel.

ma meg itt ülök megin a krumpliföldön, és baromi sok meló van, nekem ehhez képes fordítottan arányos a munkakedvem... gyönyörűen süt a nap, és elvileg utazás kiállításra akartam menni, meg OBI-ba meg sétálni, meg ablakotpucolni, meg ültetni a balkonládákat. de nem: itt rohadhatok bennt, és lassan felfekvéses sebek lesznek a fenekemen. (az ablakpucolással vicceltem)

kiderült hogy kitől kaptam a virágot!! ... az egyik krumpliföldi beszállítótól... csak lemaradt a kártya mellőle... jáááhhháááj , most sírok...(újra) egy illúzióval kevesebb.

jaigen: holnap ugye meló, de megpróbálunk hamarabb lelépni, és kimegyünk az utazás kiállításra MTvel meg még egykét csaj. MT lefoglalózza az ausztrál repjegyeit, ugyanis decemberben utazik ki n e g y v e n napra! a mázlista. engem mondjuk egyáltalán nem vonz ausztrália, de a képek amiket mutatott - tavaly is volt kinnt -, azokon hófehér homokú tengerpart, azúrkék óceán, és harsogószöld pálmafák, buja vegetáció, szikrázókék ég, és... és kifogytam a jelzőkből. a lényeg hogy csodaszépen nézett ki... szóval kimegyünk a kiállításra, nyálatcsorgatok, meg azért csinálok egy kezdetleges számvetést hogy mennyibe fájna nekem kimenni Tanakához*, a japán haveromhoz. jövőre nagyon szeretnék kijutni, de legalább egy hónapra, ha már ilyen messzire megyek.

*:elegem van a sok rövidítésből. viszont majd hegesztek még a jogi bizbaszon alul a blogon