EQ fogyatékos, továbbra is leszázalékolva

mirwen

mirwen

2005. szeptember 21. - Mirwen

Nyakunkon az élet... ez az a fíling, amit egyszer már meg akartak etetni velem, aztán a nagy világmegváltó főszereplő főgondolkodó jól lelépett a nagy önérzetével, magányoshős egójával. Keserédes jútú szól, és száll a cigifüst, közben a magvas igazságok durrognak, és hogy elszáll az ifjúság, itt az idő valósítsuk meg magunkat, nem hódolok be a gonosz felnőttek világának, örökké maradjunk fiatalok. felelősség sincs, ugye.
hát hányok.

az ember azthiszi hogy amikor beáll a corporateslaverybe egy nagyvállalatnál, akkor bizonyos kulturáltságú emberekkel veszi körbe magát nap mint nap. de nem. ez csak az illúzió máza, amelyet mindig sikeresen levakargat egykét kolléga. mint például az amikor az ember lánya bemegy a női vécébe, és egy szarcsíkos budi fogadja. Ilyenkor mindig felteszem a kérdést magamban hogy pottyantósba csinálta eddig vajon?? vagyeztígyhogy?? vagy csak én vagyok túl érzékeny ezekre a dolgokra?

az előző osztályomon is volt egyvalaki aki ugyanígy hagyta maga mögött a vécét, de bármennyire állhatatosan is próbáltuk a csajokkal (DZs, HZs művésznő) tettenérni az elkövetőt bevetve minden nemlegális titkosszolgáltai eszközt is akár, nem sikerült. Lehet hogy talán Agent Muldernek kelle szólni, mert ez egy külön X-Akta: "Az ön-összeszaró vécé". Mindenbizonnyal.

holnap első japánórám (újra), csütörtökön meg Critical Mass; ennek keretében - mivel nincs bicajom - szoidaritás sétálok majd. (Persze közvetlen csak azután hogy kollégám behoz kocsival a városba a krumpliföldről, és jól szétkáromkodjuk az agyunkat is a kurvanagy dugó miatt...)  Pénteken meg (majdnem) kollektív krumpliföldi egésznapos tréning valahol félig vidéken a szabadban, különböző - várhatóan - élménydús programmal. Innen rohanok majd kalligráfiatanárnőmhöz, aki meg valami meglepetéssel vár. kíváncsi vagyok hogy mi lehet az...

szóval nemnagyon fogok unatkozni.

süti beállítások módosítása