a mai nap mottóját pedig a subbacultchától kölcsönöztem:

"Mi a búbánatos kurva úristenért van az, hogy az embernek mindig van
valami kibaszott elintéznivalója?"

kedves naplóm!

tegnap sajnos nem tudtam írni, mert annyira elfoglalt voltam. reggel miután felkeltem, elmentem fodrászhoz, ahol végülis majdnem olyan lett a frizurám amilyet szerettem volna, de a színe viszont tökéletes lett, elégedett is vagyok (amíg meg nem unom). este meg karácsonyi buli lábfájásig.

azután lefeküdtem aludni.

Immáron majd egy órája megyünk az amúgy 15 perces úton, és m=
ég a feléig se jutottunk el... Már két mentö, meg egy bazinagy \"=
KATASZTRÓFAVÉDELEM\" feliratú 60t daru ment el mellettünk. Bolondok=
háza.

A krumpliföldi céges busz - utánfutós zetor - meg most épp lelem=
ényes helyeken csalinkázik, próbálja elkerülni a dugót, bár a=
végét úgysem tudja mert csak a deákra kell beérni, hacsak nem ta=
lál a következö sarkon egy térkaput. Addigis marad a bjudapeszt b=
áj nájt szájtsziing.

Tegnap konkrétan idegbeteg lettem a hajléktalanságtól. Csak estér=
e lehetett bejutni a lakásba, de úgy hogy leflexelték a rácsos ajt=
ót. Ma meg elbúcsúztattam a tengerészemet. Kihajózott.

A mai modern kor megköveteli az elektronikus bálványok létét.

Jippí! Sikerült a rutin, és még a vizsgabiztos is megdicsért hogy=
dinamikusan vezetek! Kár hogy tegnapeste amikor gyakorlás közben hat=
odszor fulladtam le, akkor nem igy éreztem még... Amúgymeg sétált=
am haza, hogy lecuccoljak meg ilyenek, amikor hopp... Nem tudtam bejutni a =
folyosóra, mert nem nyitotta a kulcsom a zárt. Már épp kezdtem iszo=
nyú szitkokat szórni a szomszédra hogy milyen mocskok hogy így sutt=
yomban lecserélték a zárat, amikor kiderült hogy ök se tudják n=
yitni, simáncsak elromlott. Most itt dekkolok a gondnoki irodában és =
várom a szerelöt. Nehogymá minden jól sikerüljön...

hahaaa! jól sikerült az óra, végülis tizenketten jöttek el, ez így pont kezelhető embermennyiség volt, és rém hálás voltam hogy sokat kellett dumálnom az elején, hogy hogy s meg mint van ez az egész, mert legalább volt időm megszokni az embereket, meg lecsillapodott a kézremegésem is, ami azért elég zavaró tud lenni festés közben. azért végig bennem volt a drukk, ennyi japán még sosem figyelt - odasereglettek az alapítvány munkatársai is, hiszen ez volt az első ilyen jellegű kezdeményezés/esemény. aztán csak festettek, festettek, én meg járőröztem a tanárnővel együtt, és segítettünk. és alig akarták abbahagyni két óra után, ami azért jól esett, na.

négy sűrű nap jön. a konstans sok meló mellé ofkorz. ma az óra, amit már így is túlpörögtem, annyira izgulok hogy hogy fog sikerülni, holnap vizsgázom rutinból, utána egy napom van karácsonyi ajándékbeszerzésre, pénteken sokmeló aztán elvileg Ole-nézőbe megyek, ez még nembiztos, szombaton meg újra megpróbálok Jencihez a renitens fodrászhoz bejutni, mert mostmár nem tűr halasztást a hajam, főleg mert este meg nagy krumpliföldi karácsonyi bál lesz. hááát... nemtudom.

tegnap amúgy érdekesen alakultak este a dolgok, úgy éreztem magam mint egy stafétabot. bot. @newrim.

melósnap, de eddig összvissz a leveleimet sikerült elolvasni, illetve konstatálni hogy lenne pedig meló, ezerrel. Zanza: a reggeli hóesés csudaszép volt, erről meg a tegnap esti gesztenyék jutnak eszembe, amik hiába óriásiak, szép fényesek, egészségesek, mégsem voltak olyan finomak mint gondoltam. be kéne fejeznem a hímzéseimet, és karácsonyi ajándékot is kéne vegyek még sokatsokat. szívesen birtokolnék most Dáriusz király kincseiből, annyi ajándék ötletem van, viszont  - mint ahogy ez szokott lenni - pénzem meg alig. ehh... tényleg, mennyiért mérik most a hosszú barna hajat?