rózsaszín reggel. álmos, nehezen a világra ébredős, de finom. a mélypont - elesés - utáni megszabadító felemelkedés. Tegnap el is kezdtem pont taglalni ebnek, hogy elesni mennyire szar. nemcsak fizikai fájdalmai vannak, hanem elég komoly lelki is. tegnap konkrétan pont olyan súlyú érzés volt mint két napja a tárgyalóban ülni. Eb szerint a folytonosságba vetett hitünk rendül meg ilyenkor, hogy nem feltétlen úgy mennek a dolgok ahogy azt mi elképzeljük. Hát igen, nem lehet örökké rohangálni, meg egy földet kapálni se anélkül hogy pofára ne esnénk hol átvitt hol a maga konkrét értelmében.