az az igazság hogy valóban inkább nem is írok semmit, mert meló jó, otthon jó, nekem jó, nekünk jó. szóval minden jó, és ezt unalmas ecsetelni. időm semmi se írni, se olvasni. majd írok, ha hawaiion vagyunk már nászutalni, vagy ha egy véres összeveszés után egy padon fekszem a parkban valahol a gettó közepén kilátástalanul a jövőt illetően.
