narancsos-kólás Hubbabubbát majszolok lassan, és azon merengek hogy legyen végre öt óra, és mehessek haza, mert otthon vár az újabb könyv, amit ez után az Ian M. Banks könyv után vettem. A Játékmester ugyan pofátlan nyúlása Herman Hesse Üveggyöngyjátékának, mégis zseniális olvasnivaló volt napozáshoz, úgyhogy kap mégegy esélyt Ian M. Banks bizonyításra, hogy kiállja-e az depressziós őszi sötétben, szobában innen-onnan lopott percekben olvasást. Ezen kívül nyaralásra vettem vagy hat könyvet: Paulo Coelho Alchemist-jét, hogy megnézzem már végre hogy mit is tud ez a pasas akiért ekkora rajongás megy, nos a végén már türelmetlenül lapozgattam csak, aztán megkönnyebbülve csaptam le ... Aztán Tishbe Nissen - Good people of New York, ez remek regény (mondjuk ez kivételesen a Központi Könyvtárból), aztán Nick Hornby - Fever Pitch-be kezdtem bele, de azt lepasszoltam ebnek, mert túl sör és fociszagú volt az eleje, meg akkor még zúgott a fejem az Alchemist lila ködétől... vár még Junichiro Tanizaki - The Makioka Sisters is a kjúban, bár már belelapozgattam suttyomban. elfelejtettem megemlíteni Stanislaw Lem - Solaris-át, mert azt meg kölcsönadtam anyámnak.

jó volt olvasni sokatsokat egyszerre.

és megvettem tegnap újra az egyik kedvenc íróm kedvenc regényét, amit egyszer kölcsönadtam, és jól elvesztettek: Gilberth Keith Chesterton - Az ember aki csütörtök volt. és ráadásul ez valami szpesöl edisön, mert még a Brown atyás kisnovellák egy része is benne van, és szép keményfedeles, és az elmaradhatatlan Tettamanti Béla rajzok, és még kis selyem könyvjelző is van beépítve default! boldogság!