éjjel többször kimentem ellenőrizni hogy még mindig ég-e a füstölő villany a Fehér Porcelánisten szentélyében, le-le térdeltem elé, mormogtam, és felajánlottam az összes szenvedésemet ... egy jobb éjszakáért cserébe.

Amúgy nemtudom mi a franc lehetett az, én csak egy sajtos+magos pizzát ettem (négyféle sajt+tökmag+napraforgó). Lehet hogy az epém nem bírta? de akkor nem a gyomromnak kellett volna egy darab macskakővé állnia, és megőrítenie, hogy azt se tudtam eldönteni hogy melyik felemmel illessem a vécét... nemtudom tényleg... aztán egyszercsak elmúlt ahogy álomba görcsöltem magam, pedig már ott tartottam előtte hogy bármelyik pillanatban hányok, hideg vizes veríték+élénk nyálelválasztás+halálvágy kombinálva fehér zombiarccal. Akkor biztos voltam benne hogy reggel nem leszek képes felkelni. Aztán mégsem. Bár a kő-érzés reggel még ott volt a hasamban, melóba jövet a patikában egy pillanatnyi elmezavaromban vettem terhességi tesztet is (No.2), hátha a kő egy kölök, a hányás meg mondjuk a reggeli rosszullét (az uborka faktort mondjuk hiányoltam).

Negatív. Mondjuk nemtudom mit is vártam, így a menstruációm kellős közepén...