apu ment volna ugye a háromnapos ünnep után végre ügyet intézni, konkrétan halotti anyakönyvi kivonat, meg a temetéshez való iratok dolgok intézésére, erre kiderült hogy már a fél falu intézkedni kezdett, hogy ki szállíttatja, meg hova, meg ilyenek*. Értitek, az én nagyanyámat... Apunak úgy kellett leállítania mindenféle folyamatokat, hogy nehogymár a farok tekerje a macskát. Hihetetlenek ezek a muslinca szerűen mindenhol rögtön ottermő vak-ügybuzgalommal ellátott elvtársak/elvtársnők. Mondjuk inkább nők szoktak ezek lenni, és mindig rögtön mindent tudnak, és elintéznek, leginkább a magánéleted: esznek helyetted, dugnak helyetted, és még el is temettetik az anyád. De legalábbis belepofáznak.

gyerekként: osztálybizalmik/szertárfelelősök, felnőttként szülői munkaközösség vezetők, öregen meg egész egyszerűen nem bírják még ilyen korlátok között se tartani magukat.

amúgy épp koporsókatalógust nézegetek, lucia most büszke lenne rám